Az oldal érdeklődés hiányában szünetel. A játéktér továbbra is nyitva marad azok számára, akik szeretnék folytatni játékaikat.
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Legutóbbi témák
» Sky Palace
Earl Grey Heoobgclsx8afqt5lshaPént. Jún. 01, 2018 2:44 am by Vendég

» Hell or Heaven
Earl Grey Heoobgclsx8afqt5lshaHétf. Márc. 05, 2018 1:02 am by Vendég

» Silhouette frpg
Earl Grey Heoobgclsx8afqt5lshaPént. Márc. 02, 2018 11:02 am by Vendég

» Dust and Shadows
Earl Grey Heoobgclsx8afqt5lshaSzomb. Feb. 24, 2018 6:40 am by Vendég

» Aktivitás ellenőrzés
Earl Grey Heoobgclsx8afqt5lshaKedd Feb. 13, 2018 10:11 pm by Farkas

Top posting users this month
No user
Statisztika
Telepes: 14
Rendfenntartó: 4
Bandita: 3
Paiute: 2
É.Shoshone: 0
Ny.Shoshone: 0
Összesen: 12 nő / 11 férfi
Szószámláló





This free script provided by JavaScript Kit

Kedvcsináló

by Farkas

Megosztás
 

 Earl Grey

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Earl Grey

Earl Grey
Hozzászólások száma : 7
Join date : 2017. Oct. 24.
Tartózkodási hely : a feleséged ágya


Earl Grey Empty
TémanyitásTárgy: Earl Grey   Earl Grey Heoobgclsx8afqt5lshaKedd Okt. 24, 2017 4:11 am


Earl Grey





Név: Earl Grey

Becenév: Earl, Óédesistenkémnehagydabba

Kor: 36

Csoport: telepes

Foglalkozás: aranyásó életművész

Avatar: Jude Law


Személyiség leírása

Harmincnyolc éves, angol úriember, aki eltartott kisujjal kortyolgatja porceláncsészéből a whiskyt. A neve nem tréfa tárgya. Ahogy igazából ő maga sem, bár az egyéb apróságokhoz, és magához az élethez is hasonlóan, önmagát se veszi komolyan. Másokkal szemben azonban mások az elvárásai.
Előzékeny, ha verekedésről van szó. Amibe elég sűrűn keveredik pimasz természete miatt. Világéletében szerette kihívni maga ellen a sorsot, de csak és kizárólag olyan meccsekre, amikről előre tudta, hogy megnyerheti. Igaz ugyan, hogy nem szégyen a munka, de roppant unalmas – már nem mintha lenne bárminemű fogalma a munka milyenségéről, tekintve, hogy sosem dolgozott –, kisebb-nagyobb nívójú csalásokból tartja fenn magát, és egyáltalán nem tartja erkölcstelennek, ha hónapokig élősködik gazdag özvegyeken, akik mindenféle világi javakkal hálálják meg, hogy fiatalos üdeségével ideig-óráig édessé teszi savanyú életüket. Habár eléggé egyensúlyoz a törvényest a törvénytelentől elválasztó vékonyka mezsgyén, kínosan ügyel arra, hogy sose billenjen át a sötét oldalra. Pedig egyszer egy cigányasszony azt jósolta neki, hogy törvényszegésért felakasztják majd, és még hatalmas összegű vérdíj se lesz a fején, ami valljuk csak be, elég nagy szégyen. Bosszúból hamis pénzzel fizetett a jósnőnek.
Lételeme az udvarlás, imádja a hölgyeket a tenyerén hordozni, de ha lehet, minden héten mást. Vonzó és kedves és elbűvölő, ámde hanyag természete gyorsan elmar mellőle bárkit, aki egy percre is szeretné a kapcsolatot komolyan gondolni.  
Eléggé magával ragadó, jó a humora, jók a történetei, meg úgy alapjáraton jó társaság ahhoz, ha egy kisebb délutáni kalandra vágysz. Mégse ő a legjobb haver, mert ugyan benne van ő mindenféle balhékban, ha úgy adódna, elsősorban a saját bőrét mentené, és nagy eséllyel hagyna téged a szarban. Ha muszáj, természetesen.
Pont ugyanolyan könnyedén szerez magának életre szóló ellenségeket, mint barátokat. Igaz, vele nehéz kicseszni, mert egy számító kis csótány, úgyhogy az efféle viszonyai is elég egyoldalúak, tekintve, hogy ő általában már régen nincs a helyszínen, mire te megorrolnál rá. Mindenféle megerőltetés nélkül folyik belőle valamiféle vérlázító arrogancia, és általában kéri a pofonokat rendesen, de szeret még azelőtt lelépni, hogy megkapná a neki, általában jogosan, kijáró verést.


Előtörténet

− HOGY TEHETTED EZT VELEM? – sipítozta tele torokból. Az ablakok összekocogtak. Talán szólnom kellett volna neki, hogy fejezze be minél előbb, mert ezek drága ablakok, és elég sokba fog kerülni kicserélni őket. – Egy disznó vagy, Earl… Egy disznó vagy…
− Szerelmem – kezdtem bele pofátlanul szemérmes hangon, ártatlan tekintetet emelve az arcára. – Tudom, hogy a hozzád hasonló úrinők nem sokat járnak az ólba… De azért mégis… Talán oroszlán, farkas… Esetleg ló… De hogy disznó volnék? Erre az arca mondod ezt? – a mutatóujjamat lendítve megrajzoltam a levegőben az arcom körvonalát. – Erre? Ez mélységesen sértő… − sóhajtottam bágyadtan, elutasított kérőhöz illően. Nemes egyszerűséggel hozzám vágott egy vázát. Nemes egyszerűséggel oldalra léptem, még mielőtt eltalált volna.
− Egyébként nem is csináltam semmit… − szólaltam meg, miután a falnak csapódó, szilánkokra repedő váza éles robajának visszhangjai belesimultak a csendbe.
− SEMMIT? – ő üvöltött. Az ablakok megint remegtek.
− Lovag vagyok, Nora. Segítenem kellett a bajbajutott hölgyön – magyaráztam neki türelmesen, holott nem láttam sok esélyt láttam, hogy megérti az álláspontomat.
− Takarodj innen! Takarodj innen, te disznó…

És így múlik el a világ dicsősége. Meg egy házasságé.

Miután a feleségem úgy döntött, kitesz az utcára, anyám úgy döntött, nem hajlandó befogadni, én meg úgy döntöttem, nem akarok éhen halni, az tűnt a leglogikusabbnak, ha lehajtom a fejem a harminchét csillagra, hátha rám talál az amerikai álom.
− Oszt, te tényleg azt mondtad az asszonynak, hogy segítened kellett a másikon, azért hágtad meg? – pajzán kis mosolyt villantott felém a kikötő egyetlen valamire való kocsmájának pultosa alig néhány órával a hajó indulása előtt, ami reményeim szerint Amerikába visz. Aztán rumot töltött, én pedig gondolkodás nélkül lehúztam. Elég rég ittam efféle szart.
− Hát, ha egyszer annyira belém szeretett… Hallanotok kellett volna, hogy rimánkodott… − tudálékos vigyorral megvontam a vállamat, ahogy végigfuttattam a tekintetem a másik otromba férfi arcán.
− Esetleg te rimánkodtál, fiam – vágott a szavamba élesen. – Nem láttam én még nőt azért könyörögni… Hacsak nem szajha. De annak is csak a pénzért sír a szája, nem a férfiért…
Ekkor nyílt ki az ajtó. A beszűrődő éles napfény kirajzolta a küszöbön megtorpanó kecses sziluettjét, s még mielőtt bevágta volna az ajtót maga mögött, hogy a teremre visszaereszkedő félhomályban megcsodálhassuk az arcát, én már tudtam, hogy ő az. Nora.
− Na, nézzétek csak… Vissza akar szerezni – súgtam az öreg kocsmáros felé, s pajkosan rákacsintottam.
A pokoli szépségű nő elnyújtott léptekkel sétált felém. Majd mikor elém ért… nemes egyszerűséggel felpofozott – ki gondolta volna, hogy egy ilyen vékony karban ennyi erő lehet? −, aztán lehuppant mellettem egy székre, gömbölyű kis könyökeit az asztallapnak támasztotta.
− Elloptad az ékszereim, Earl – jelentette ki tárgyilagosan. Én megvontam a vállam, miközben az állkapcsom súrolgattam.

Fél órával az indulás előtt.

− Oh, várj csak, Edgar, itt kel hagynom megőrzésre a csomagomat! – azzal elfordultam, hogy laza mozdulattal nyaláboljam fel az egyébként nem túl súlyos csomagot, s elindultam a fogadó emeletére, hogy az egyik szobában hagyjam az igencsak értékes csomagot, minekutána kifizettem már a fickónak a szoba árát egészen holnap reggelig. Azután a csomag majd vigyázni fog magára.
− De… Ez egy nő… − sipogta a legény, én pedig azon nyomban biztatón és barátilag vállon veregettem.
− Te meg, kölyök, egy igazi kis zseni. Nem gondolkodtál azon, hogy tudósnak állj?
− De… ez… hát… És… Mi történt vele? – hápogott tovább.
− Olyan gyönyörökben részesítettem, hogy elájult tőle, és azóta se tért magához – magyaráztam, ahogy a hátam mögé sandítva megvártam, míg Edgar felül a saját lovára és mellém üget. Elhűlve szólalt meg:
− Együtt háltál vele?
− Nem. Leitattam snapsszal.

Fél órával érkezés után.

− Szerintem csalsz, te aljas csaló! – A gyér fénnyel megvilágított asztal másik szélén ülő benga állat feltűrte az ingujját könyékig, miközben felegyenesedett, előrehajolt, fenyegetően méregetett.
− Szerintem maga verekedni akar! – közöltem vele kedélyesen, épp csak a szám felét mozgatva, mert a másik felét lefoglalta az, hogy az ajkaim között tartsam a szám sarkára biggyesztett cigarettát.
− Mosmicsinálunk? – hajolt hozzám a kölyök, kissé ijedten, artikulálatlanul mormogva a szavakat a fülembe.
− Felmérjük a terepet – suttogtam vissza, közben végig a benga állattal szemeztem.
− Mi az, hogy felmérjük a terepet?
− Hát, megnézzük, hogy erősebbek-e nálunk.
− És utána?
− Ha nem erősebbek, akkor verekszünk.
− És, ha erősebbek?
− Akkor futunk.
A benga állat időközben megragadta az asztal felé eső részét, és méreteihez képest aprócska lendülettel bevágta a sarokba. Ezzel egyidejűleg kirúgtam magam alól a széket, és egy halvány mosollyal néztem vele farkasszemet. − Felmértem a terepet, maradunk, verekszünk – közöltem a kölyökkel. A benga állat megindult felém. Lomhán, kiszámíthatóan mozgott. Kivettem a számból a cigarettát, és a kölyök felé nyújtottam: − Ezt fogd már meg egy pillanatra!
A benga állat időközben elém ért, és jobbjának egy nőies mozdulatával úgy vágott pofán, hogy reccsen bele az állam. Méreteit tekintve ez valószínűleg csak az előjátéknak szánt simogatás. Igazán nem kéne megvárni azt, hogy nedvesnek és menetre késznek gondolván rátérjen az aktus további mozzanataira. De azért mélyen belül igazán értékelem, hogy ennyire törődik a bemelegítéssel. Kevés férfi tudja, hogy az előjáték mennyire fontos. Elhatároztam hát, hogy alaposan kifárasztom. Az ilyen benga állatokat egyébként se nehéz, méreteit tekintve is inkább a súlyából van az ereje, mintsem a kondi eredménye lenne. Úgyhogy pattogni kezdtem körülötte, ügyesen elhajolva az ütései elől. Láthatóan bosszantónak találta ezt a fajta viselkedésem, ezt a következtetést abból vontam le, hogy egyre agresszívebben támadt. Ezt az utolsó jobbhorgot például, ha beszoptam volna, akkor legalább két fogam köphettem volna ki, bár az se kizárt, hogy az állkapcsom összekeveredett volna az agyammal. Fáradni meg csak nem akart.
A kölyök hirtelen felsikkantott. Ez minden más esetben kizökkentett volna, de most eléggé örvendtem neki, mert felhívta a figyelmem arra, hogy a benga állat cingár haverja felém indult egy székkel. Egyáltalán nem sportszerűek ebben az országban az úriemberek…
− Rosszul mértem fel a terepet – közöltem végül a kölyökkel, miközben megragadtam a karját, és magammal vonszolva együtt futottunk a kocsmából.
− Bassza meg, a kabátom ott hagytam! – bosszankodtam lihegve.
– Nem megyünk vissza érte, ugye? – sandított rám, és a kissé riadt tekintetéből megbizonyosodtam, hogy nem viccel. Tényleg egy akkora gyökérnek néz, aki visszamenne egy lopott kabátért egy olyan kocsmába, ahol reggelire esznek ilyen jóképű gyerekeket, mint én. Ráadásul épp az előbb rúgták majdnem szilánkosra a seggem. Erről jutott eszembe az állam. Elgondolkodva kezdtem súrolgatni.
– Dehogy megyünk. Te, hol a cigim?
– El...elejtettem.
– Elejtetted. Na, szépen vagyunk.
− Egyébként… – hamiskásan nézett rám – csaltál? – kérdezte szinte már izgatott mosollyal.
− Hát persze, hogy csaltam.

Két héttel érkezés után.

−… és az fáj tulajdonképpen a legjobban, hogy vitte magával a bundát és a gyémántkarkötőt is, amit tőlem kapott.
− De hát loptad, nem?
− De, de nem ez a lényeg.


Vissza az elejére Go down
Farkas

Farkas
Hozzászólások száma : 106
Join date : 2013. May. 23.


Earl Grey Empty
TémanyitásTárgy: Re: Earl Grey   Earl Grey Heoobgclsx8afqt5lshaKedd Okt. 24, 2017 5:05 am



Üdvözöllek az amerikai álomban, Earl! Smile

Az az igazság, hogy nehezen találom a szavakat. Hihetetlenül jó volt olvasni az írásod, nagyon-nagyon tetszett. Egy igazán egyedi karakterrel bővíted a városlakókat, már alig várom, hogy olvashassam a történeteidet.
Nem mondom, hogy sajnálom a házasságod, mert úgy tűnik, te sem sajnálod. Látom, hogy mindenféle kalamajkában részt veszel, majd ügyesen elslisszolsz a következmények elől. Hát itt aztán találsz majd kalandot bőven, de jól vigyázz kikkel kekeckedsz, mert akadnak nehézfiúk dögivel,
emellett pedig a rendfenntartók is nagyon serénykednek. Rád pedig úgy nézem, hogy a jó és a sötét oldal katonái is fenik a fogukat.
Nem szeretném szaporítani a szót. Nagyon-nagyon tetszett az írásod, a történeted és a jellemleírásod is gyönyörű lett, így hát elfogadlak és amint lefoglaltad azt a helyes pofid, már mehetsz is játszani!
Tiéd a város! Wink
U.i.: Egy játékra elrabollak majd. Kötelező! Razz

Farkas







Vissza az elejére Go down
https://vadnyugatikronikak.hungarianforum.com
 
Earl Grey
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» How I met Earl - Onawa & Earl
» Grey's anatomy frpg
» "Mindenki onnan jön, ahonnan akar, vagy ahonnan szabadon bocsátják." Eddie & Earl

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vadnyugati Krónikák :: Karakterek :: Elfogadott előtörténetek :: Telepesek-
Ugrás: