Az oldal érdeklődés hiányában szünetel. A játéktér továbbra is nyitva marad azok számára, akik szeretnék folytatni játékaikat.
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Legutóbbi témák
» Sky Palace
Lusio Heoobgclsx8afqt5lshaPént. Jún. 01, 2018 2:44 am by Vendég

» Hell or Heaven
Lusio Heoobgclsx8afqt5lshaHétf. Márc. 05, 2018 1:02 am by Vendég

» Silhouette frpg
Lusio Heoobgclsx8afqt5lshaPént. Márc. 02, 2018 11:02 am by Vendég

» Dust and Shadows
Lusio Heoobgclsx8afqt5lshaSzomb. Feb. 24, 2018 6:40 am by Vendég

» Aktivitás ellenőrzés
Lusio Heoobgclsx8afqt5lshaKedd Feb. 13, 2018 10:11 pm by Farkas

Top posting users this month
No user
Statisztika
Telepes: 14
Rendfenntartó: 4
Bandita: 3
Paiute: 2
É.Shoshone: 0
Ny.Shoshone: 0
Összesen: 12 nő / 11 férfi
Szószámláló





This free script provided by JavaScript Kit

Kedvcsináló

by Farkas

Megosztás
 

 Lusio

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég

Anonymous


Lusio Empty
TémanyitásTárgy: Lusio   Lusio Heoobgclsx8afqt5lshaHétf. Okt. 23, 2017 12:30 am


Lusio (Fény)





Név: Lusio

Becenév: Fény

Kor: 35

Csoport: Paiute őslakos

Foglalkozás: Törzsi harcos, vadász

Avatar: Johnny Depp


Személyiség leírása

Általában hallgatag, sokszor szűkszavú, de ha még is rájön a szófosás, akkor sem hasznavehetetlen, időtlen fecsegésre szorítkozik. Gyakorlatias ember, tudja mit miért kell megtenni, ismeri a felelősség szó fogalmát és a legtöbbször felelősség teljesen cselekszik. A szavára ad, de néha alaposan átgondolja kinek is adja a szavát és miként. Alapvetően kíváncsi típus, de tudja hol a határa ennek. Nagyon okos, ezért is jár be a fehér ember lakta településekre kereskedni, egy kicsit művelődni, megtudni mik a szokásaik, milyen eszközöket használnak és mire és hogy az nekik is jól jönne-e a törzsben. Mondhatni rá hogy emelkedett szellemületű, ugyanakkor tiszteletben tartja a saját szokásaikat, vagy is igyekszik. De a szívének nem parancsolhat senki, ahogy a jövő is kifürkészhetetlen. Empatikus hajlamú, bár kifelé ebből csekélyke megnyilvánulásai látszódnak csupán. Szereti a népét, törődik velük, úgy fogja fel a család témakört, hogy neki mindenki a testvére a vele egykorúak vagy a kisebbek között, és mindenki a nagybácsija vagy nagynénije. Az apjára, Fehér Sas-ra felnéz. Arra törekszik, hogy kövesse őt azon az úton, amit az öreg megkezdett, hogy büszke legyen rá, ugyanakkor szégyelli is magát egy kicsit azért, amiért annyiszor gondol a fehérek lakta városban arra a nőre. Nem tudja a két világot összeegyeztetni, csak reméli hogy egyszer találkoznak az útjaik.
Jól képzett harcos, legfőbb fegyvere az íj, de tud bánni a harci baltákkal és késekkel, lándzsákkal is. Olykor a fehérek fegyvereit is megnézi, használt már hatlövetűt, ismeri a hangját, a fogását, a rántását, a kakast rajta, illetve a sörétest, és a kétlövetűt is. Ezekből a fegyverekből sajátja nincs. A legtöbbször csak az íját, a tegezt -benne a nyilakkal- és a vadászkését szokta magával hordani.
Tud olvasni a nyomokból, következtetni a szagokból és egyéb felfedezhető jelekből. Képes tájékozódni a nap állása és a csillagok állása alapján, ismeri a csillagképeket, és nagyon alaposan a vadont.
Ritkán látni mosolyogni, vagy bolondozni, szórakozni, de ha mégis, akkor az egy a különleges pillanatai közül.
Van néhány tetoválása: egy pók a nyakán, és megannyi sebhelye, melyeket a fehérekkel folyatott csatározások során szenvedett el.


Előtörténet

* 1834. júniusa *

Egy forró nyári nap derekán látta meg a napvilágot, innen ered a neve is. Anyja úgy gondolta, ez lenne a kézenfekvő név neki, ezért tőle kapta apja beleegyezésével. Jó kedélyű gyermek volt, sokat mosolygott mindenkire és kevés gondot okozott a szüleinek.
Ekkortájt zajlott a fehérek napról napra történő támadásai a népe ellen, arroganciájuk nőttön nőtt, ahogy az ő élni akarásuk és ragaszkodásuk, ami a földjeiket illeti. Még a nagyapja, Fehér Agyar idején történt mindez, akitől sokat tanult a vadonról, az öreg rengeteg élménydús mesével traktálta a kicsi Lusio-t.

* 1834 - 1860 *

Már kisebb gyerekként is nagyon érdeklődő típus volt, csomó dologgal foglalkozott egyszerre és az apjának, Fehér Sas-nak hamar feltűnt, hogy talán mégsem olyan korai a kölyköt vadászni és harcolni tanítani. Úgyhogy már nagyon korán, nagyjából 8 évesen elkezdték vele, nem csak az alapvető feladatokra, hanem a népük szokásaira, múltjára, a vadon szabályaira, és a fegyverek használatára tanítani. Nem is csoda, hogy mire eljutott a serdülő korba és próba elé állították, ahogy szokás náluk, Lusio könnyedén vette azt. Sikereire még is árnyékot vetett Fehér Agyar halála. 18 éves volt, amikor apja átvette a törzs vezetését. A fehér telepesek megjelenése, területük megzavarása lassan napi gondokká váltak, bár jól tudta, ők is csak emberek, keresik a helyüket a világban, de keressék máshol. Mégsem tudták maradéktalanul kiűzni őket, összecsapásaik sokszor véres harcokká alakultak, amikor is sokan meghaltak. Vagy a fehérektől, vagy tőlük.
Nem átalltak díszes gúnyába bújt harcosokat toborozni ellenük, akiknek korszerűbb fegyvereik voltak és Lusio -ahogy apja is- úgy érezte, nem lesz ennek jó vége. Valamit tenniük kell, de azt nem fegyverrel fogják megoldani. Ezért is volt hogy 1855-ben Fehér Sas belement a barátságszerződésbe és elszívta a békepipát a fehérek küldötteivel, fiával egyetemben. Bár Lusionak ez nem volt ínyére, de csak azért, mert nem egy társaságkedvelő alkat. Első kézből tapasztalhatta meg a fehérek tenyérbemászó, fitos modorát, ami abszolút nem volt szimpatikus neki. Viszont a kütyüik, ahogy apja szokta megfogalmazni a bolond fehérek használati tárgyait, nos, ezeket érdekesnek és hasznosnak találta. Persze nem minden használati tárgyuk az, de ami igen, azt érdemes alaposabban szemügyre venni. Nos, ebből aztán kialakultak kisebb viták Fehér Sas-sal, ami arra sarkallta Lusio-t, hogy megfontolja mit oszt meg vele és mit nem. Nem akart vitázni az apjával, annál többre tartja őt.
Sajnos a törékeny békét hamar felrúgták a fehérek, amiből aztán véres háború kerekedett, pont az, amit el akartak kerülni. Súlyos veszteségeik voltak, sok szerettüket, barátaikat elvesztették a földjeikért cserébe.

* 1861 - 1864 *

Egyre inkább északra szorultak ki, a fehérek mindig több és több földet akartak maguknak tudni, és az is napirendre került, hogy Kígyó indiánoknak csúfolják őket. No hiszen! Ekkoriban nagyon dúlt benne a harag és a tettekre való hajlam, sokszor hangoztatta hogy ő bizony nem Kígyó, hanem a Fény, emiatt sokszor balhéba keveredett. Nem állt szándékában, de valakinek mindig útban volt, vagy szúrta a szemét az indián mivolta. Persze közülük sem mindenki így élte meg ezt, voltak akik jót nevettek rajta, voltak akik megfélemlítésre használták, mintegy előnyként. Hamarosan azonban nem csak a fehérek nyomulásával kellett szembetalálniuk magukat, hanem az általuk hozott ismeretlen betegségekkel, nem beszélve a kapzsiság zsarnok lánca csörrent. Néhány évre rá ismét háború dúlt köztük és a fehérek katonái között, amiben szintén részt vett ő is, mert egy volt a törzs harcosai közül.

* 1865 - napjainkig *

Valamelyest békésebb korszakra virradt, bár a területeik ismét csökkentek, még élnek, túléltek és így reménykedhetnek egy szebb holnapban. Még apja is él, ahogy rengeteg testvére és rokona. Próbálnak kiutat keresni a békés együtt élésre, azonban a telepesek pimaszságait egyre nehezebben tűrik. Lusio sokszor bemegy a városokba kereskedni, titkon tanulni és az évek alatt egyre inkább kezd "megbarátkozni" a telepesekkel, bár azt ő sem nézi karba tett kezekkel, ha az ő területeiket sértik meg. Javarészt vadászatból, halászatból, gyűjtögetésből és az ezekkel való kereskedésből, csereberéből él meg. Olykor felkérik nyomolvasásra, vagy vezetőnek egy-egy expedícióhoz, jó pénzért vagy jó ajánlatért cserébe általában el is vállalja.

Vissza az elejére Go down
Vendég

Anonymous


Lusio Empty
TémanyitásTárgy: Re: Lusio   Lusio Heoobgclsx8afqt5lshaHétf. Okt. 23, 2017 7:58 am



Üdvözöllek az oldalon, Lusio!

Mivel canon karaktert hoztál, így némi kritikus felhanggal álltam neki az előtörténeted olvasásának, mégis azt kell mondjam, hogy ez a leírás úgy lett jó, ahogy lett. Tartalmilag összeszedett, hosszú történetet kaphattunk tőled ami változatos és folyamatosan zajlanak benne az események. Egy igazi vérbeli törzsfőnök fiához illő ez a történet, ahogy külön megköszönöm a hosszú jellemleírást. Külön megmosolyogtatott az a kis apróság, ami épp csak megemlítve van, annak ellenére hogy mennyire nem szívleled a fehéreket, mégis a sors másképp döntött. Vagy hogy hű maradj magadhoz, gyorsan elveszel egy indián lányt? Very Happy Kíváncsi vagyok a továbbiakra, én bízom benne, hogy jó utat jársz be apád nyomában és jó utat mutatsz esetleg a saját népednek is. Nyomás játszani, az avatarfoglalót pedig módosítom. Smile

Rob







Vissza az elejére Go down
 
Lusio
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Lusio & Aneeka
» A vadnyugat kapuja - Lusio & Anastasie

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vadnyugati Krónikák :: Szabadidő :: Archívum :: Karakterek-
Ugrás: