HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Latest topics
» William Kane
Today at 12:31 am by William Kane

» Onawa-Hank
Yesterday at 8:53 am by Onawa

» "For even the greatest, sometimes must fall"
Vas. Nov. 19, 2017 9:53 am by Anastasie des Ardes

» A vadnyugat kapuja - Lusio & Anastasie
Vas. Nov. 19, 2017 5:23 am by Anastasie des Ardes

» 8 óra munka, majd egy kis szórakozás - Anthony és Raymond
Szer. Nov. 15, 2017 11:37 am by Anthony A. Wyndham

» Játékosok keresik
Szer. Nov. 15, 2017 10:17 am by Onawa

» Hank Jackson
Hétf. Nov. 13, 2017 4:45 am by Farkas

» 5 szavas mese
Vas. Nov. 12, 2017 4:36 am by Raymond Norton

» Run run... befor the low - Raymond & Jericho
Pént. Nov. 10, 2017 12:03 am by Raymond Norton

Top posting users this month
Anastasie des Ardes
 
Farkas
 
Lusio
 
Anthony A. Wyndham
 
Raymond Norton
 
Onawa
 
Hank Jackson
 
William Kane
 
Statisztika
Telepes: 10
Rendfenntartó: 3
Bandita: 2
Paiute: 4
É.Shoshone: 0
Ny.Shoshone: 0

Összesen: 9 nő / 10 férfi

Share | 
 

 Lusio & Aneeka

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Lusio

avatar
Hozzászólások száma : 12
Join date : 2017. Oct. 22.


TémanyitásTárgy: Lusio & Aneeka   Vas. Okt. 29, 2017 2:16 am

A folyópart csendes magányában tengetem időmet, melybe belefér a kövek pattogtatás a vízfelszínen és az elmélkedés. Apám nagyon feldúlt mostanság, mindenkit kizavar a táborból, aki a fehérektől származó holmival tér haza, a tüzes vizet pedig egyenesen kitiltotta. Úgyhogy azt én is csak itt, csak most tudom fogyasztani. A többség úgy van vele hogy ezek a gonosz szellemek hagyatékai, pedig tudom, láttam hogyan készül. Semmi ördöngösség sincs benne, de akkor magyarázzam el ezt egy olyannak, aki soha be sem teszi a lábát közéjük, így fogalma sincs miből mit készítenek. Szeretem apámat, ezért megkímélem magunkat a vitáktól és elvagyok magamnak idekint most. Addig vissza sem megyek a sátramba, amíg el nem fogyott a whiskey-m, az üveg meg jó lesz a magok őrlésére, majd odaadom valakinek. Ezért még csak nem fogja lenyelni, mások is használnak ilyeneket erre. Nem pont szórakozni jöttem ide, úgyhogy most abba is hagyom amit elkezdtem és keresek egy alkalmas helyet a horgászáshoz. Megrázom az üveget, már csak az alján van némi itóka, még félig sem volt úgy kaptam meg. Egy kicsit a fejembe szállt, de még jól vagyok. Most a csalival és a horoggal a kezemben leguggolok és jó nagyot hajítok előre, kisebb csobbanással érkezik a vízbe. Remélem szeretni fogják a halak, és sokat kifogok. Akkor rendezünk egy vacsorát otthon.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Csendes Hold "Aneeka"

avatar
Hozzászólások száma : 7
Join date : 2017. Oct. 22.


TémanyitásTárgy: Re: Lusio & Aneeka   Vas. Okt. 29, 2017 5:36 am

Végeztem a napi soros munkáimmal. A bátyám a távolabbi erdőségek területére ment, hogy felállítsa csapdáit, azt mondta, ott is fog éjszakázni. Így eldöntöttem, hogy jó meleget fogok csinálni a wikiupban, hordok fel vizet a folyóról, és végre nyugodt és kényelmes fürdést rendezek. Tavasztól őszig ezt a folyóban, vagy nyáron a nagy melegek idején, a hűvösebb patakok vizében oldom meg, de most már hűvös van kint. Megfázni nem szeretnék, így is egyre többször veszi elő népemet mindenféle ismeretlen betegség, amelyet a fehérek hurcoltak be közénk.
Két nagyobb üres vizes-tömlővel a vállamon közeledem a folyóhoz. Puhára cserzett bőrnadrágot hordok, felül térdig leérő vászon inget, s felette a hűvös időre való tekintettel, szőrmés kabátot. Lábaimon puha bőrcsizma, mely jobban véd a hidegtől, mint a könnyű nyári mokaszin. Nem fázom, és a visszaúton még annyira sem fogok, hiszen a két tömlő, tele vízzel, igen csak nehéz lesz. De egy indiánlány, asszony, soha nem panaszkodik. Keskenyre zárja az ajkát, és teszi a dolgát.
Már messzebbről meghallom a valamennyire ütemes csobbanások hangját. Furcsának tartom, így lassítok, óvatossá válok. Remélem, nem a fehérek húzódtak fel a folyó mentén, és vertek itt tábort a közelünkben. Nagyon nem szeretném. Már így is északabbra vagyunk, és jóval magasabban a hegy oldalában, mint szeretnénk. Kiszorítanak bennünket teljesen a területeinkről, már nincs hová tovább menekülni.
A legszélső fáknál már oly lassúsággal mozdulok, hogy az szinte észrevehetetlen. Egy törzs mögé húzódva torpanok meg, és lesek ki óvatosan. Nem kell sok idő, néhány pillantás elég, hogy felmérjem a helyzetet. Első reakcióm egy megkönnyebbült sóhajtás. Ismerős, törzsembeli alak foglalatoskodik a víz szélénél. Kezében vékony, hosszú bot, rajta vékony sodrat, s annak végén horog. Horgászni próbál. Aztán meglátom a palackot is. Homlokomra felhő költözik, megcsóválom a fejem. Nem jó ez így.
Előlépek a fa mögül, szándékosan csapok némi zajt, bár sejtem, már így is tudja, hogy itt vagyok. Szégyen lenne egy indián harcosra, ha nem venne észre egy közeledőt. Az, az életébe is kerülhet. Egy olyan nagy harcos fiára pedig, mint a törzsfőnök, még inkább igaz kell legyen az állítás.
-A folyó szelleme segítsen vadászatodban, Lusio.
Köszönök neki oda, ahogy lesétálok a vízhez, alig négy-öt lépésnyire tőle, a folyásiránynak megfelelően kicsivel feljebb, mint ahol ő áll. Horgát így lefelé sodorja a víz, nem fogok beleakadni, amikor megtöltöm a tömlőket. Kibújok a csizmámból, felhajtom a nadrágom szárát térdem vonaláig. Odáig szándékozom belegázolni a vízbe. Nem nézek fel rá, nehogy sértésnek tekintse.
-Fehér Sas jobban van már? Hallottam, hogy elkapta valami kór. Ha kell valami gyógynövény, akkor tudod hol találsz.
Szólítom meg most már. Nem tudom, miféle betegség kerülgeti a törzsfőnököt, mert nem küldetett értem, pedig tudják, hogy a törzsben én értek a leginkább a gyógyításhoz a sámán után. De hát a sámán sem lehet ott mindig mindenhol. Igaz, Fehér Sas a törzsfőnök, vélhetően hozzá bármilyen körülmények között elmegy.
Még most sem pillantok rá. Félő meglátná tekintetemben a rosszallást. A fehér emberek tüzes vize nincs jó hatással az elmére. Gonosz, erőszakos lesz tőle bárki, aki iszik belőle.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lusio

avatar
Hozzászólások száma : 12
Join date : 2017. Oct. 22.


TémanyitásTárgy: Re: Lusio & Aneeka   Szomb. Nov. 04, 2017 3:28 am

Ugyan még nem mozdulok az érzésre hogy valaki figyel, s mintha tompa neszek kísérnék útján. De a szándékos hangoskodásra és a köszönésére már felemelem a fejemet a víz türkének bambulásából.
- Csendes Hold.
Bólintok feléje köszönésképpen, aztán kihúzom a csalimat és felállok. Szembefordulva vele még az alkalmi horgász kellékeimmel vacakolok, egyszer végig pillantok rajta. Vizet a folyón feljebb araszolva tud csak meríteni, nem itt, de látva mennyit akar elcipelni, biztosan elkél neki a segítség. És ebből azonnal tudom hogy nem meginni akarja. Akkor számoljunk. Felveszem a földön ideiglenesen összehorgolt halakat, amiket kicibáltam a folyóból.
- Miért, megbetegedett?
Halvány gőzöm sincs miről beszél, de ha beteg az apám, akkor meg kell látogatnom. Közben számolom a zsákmányomat, egy nagyobb kecsege és hét kisebb testű pisztráng. Hagyom őket összekötözve, aztán lepakolom a kezemből a holmikat. Egy ideig figyelem miként meríti a vizet. Addig kiiszom az üveg alján lötykölődő nedűt, és aztán Aneeka mellé lépkedek.
- Nekem is haza kell mennem. Segítek elcipelni, ha cserébe hozod a felszerelésemet.
Mutatok hátra a horgász felszerelésemre, az üres üvegre és a kifogott halakra. Összességében sem kell olyan nagy súlyt cipelnie, mint ha ezekkel a tömlőkkel menne mellettem. Eltompultak az érzékeim a szesztől, kezd tőle jókedvem lenni, ami nem baj, de mi mindig résen vagyunk, úgyhogy nekem is jót tesz ez, legalább kitisztul a fejem. Lehajolok a tömlőkért és megemelem őket.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Lusio & Aneeka   

Vissza az elejére Go down
 
Lusio & Aneeka
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vadnyugati Krónikák :: Nevada állam :: Őslakos táborok :: Paiute tábor-
Ugrás: