HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Latest topics
» Elkészültem!
Today at 12:21 am by William Hookton

» William Hookton
Today at 12:19 am by William Hookton

» In memoriam - törölt userek listája
Yesterday at 11:13 am by Farkas

» Mr Troublemaker
Yesterday at 7:16 am by Leila Clark

» Leereszkedik a sötét köd - John & Felhő
Kedd Jan. 16, 2018 3:08 am by Onawa

Top posting users this month
Farkas
 
Onawa
 
William Kane
 
William Hookton
 
Allison Black
 
Jarod Donovan
 
Raymond Norton
 
Leila Clark
 
Anthony A. Wyndham
 
John Bradford
 
Statisztika
Telepes: 13
Rendfenntartó: 4
Bandita: 3
Paiute: 2
É.Shoshone: 0
Ny.Shoshone: 0

Összesen: 12 nő / 10 férfi
Szószámláló





This free script provided by JavaScript Kit

Kedvcsináló

by Farkas

Share | 
 

 Naya és Will

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
William Kane

avatar
Hozzászólások száma : 10
Join date : 2017. Nov. 22.


TémanyitásTárgy: Naya és Will   Csüt. Dec. 28, 2017 10:23 am

Sokféle férfi terem nyugaton. Én sosem tartoztam a belevaló cowboyok közé, mindig inkább az üzlet felé húzott a lelkem. Lovagolni ugyan tisztességesen megtanultam - van más választása az embernek, ha utazni akar? -de a rodeót sokkal inkább nézni szerettem, legyen az lovon, avagy bikán.
Mára nem is volt más dolgom, mint elfogyasztani a második korsó söröm is a bárban, majd fejemre tenni a kedvenc kalapom és kimenni a város szélére megnézni, ahogy a cowboyok szórakoztatják magukat a bikák megülésével.
Tegnap érkezett két cowboy szarvasmarha csordájukkal, pár napot a városban töltenek, majd tovább is indulnak dél felé. Ismerem őket egy ideje, volt már, hogy a lányaimra is igényt tartottak. Talán most is örülnének a női társaságnak, én pedig a pénzüknek, ezért döntöttem úgy, hogy kijövök ide és beszélgetek velük egy kicsit.
A karám szélére helyezve karjaim figyelem az egyiket, amíg a másikkal társalgok.
Minden csodás, jót mulatunk, csak az az átkozott szél ne akarná levinni a fejem.
Hiába minden ellenállás, egy jó fél óra után a fekete kalapom karimája alá kap a szél és messzire viszi, elrepíti egy közelben sétálgató -vagy bámészkodó? - hölgy mellett.
-Kérem, Kisasszony! Fogja meg! -szólok oda a nőnek, miközben gyors léptekkel követem kalapom, ami végül a porban állapodik meg. Az orrom alatt morgolódom, hiszen drága kalap volt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adannaya Freeman

avatar
Hozzászólások száma : 14
Join date : 2017. Dec. 05.


TémanyitásTárgy: Re: Naya és Will   Pént. Dec. 29, 2017 1:51 am

George valahonnan hírét vette, hogy a városba érkezett néhány férfi délután valamilyen férfias szórakozást tervez, és a fejébe vette, hogy meg akarja nézni. Mrs. Carter magyarázta el, hogy ez a rodeónak nevezett szórakozási forma elég közkedvelt a környéken, ráadásul valóban látványos is, és mivel George ragaszkodott ahhoz, hogy láthassa, beleegyeztem, hogy kimegyünk az eseményre. Mrs. Carter szavait igazolandó, elég nagy tömeg gyűlt össze, hogy a megnézze ezt a bizonyos rodeót. George a karámba kapaszkodva, az ámulattól nagyra nyitott szemekkel és szájjal bámulta a veszettként ugráló és vonagló állatokon egyensúlyozó férfiakat. Le merné fogadni, hogy titkon azt tervezgeti, ő is kipróbálja, én meg már készültem is lelkiekben, hogy a legszigorúbban tiltsam majd meg neki, ha könyörgőre fogná. Valószínűleg amúgy sem engednék oda. Legalábbis mélyen reménykedtem ebben.

Tőle eltérően, engem kevéssé kötött le a látvány: sajnáltam a szegény állatokat, ezért úgy határoztam, míg ő kibámészkodjak magát, én inkább sétálgatok a karám körül, hátha találok néhány olyan gyógynövényt, aminek a felismerésére és használatára anyám megtanított.
A gondolataimba merülve sétálok, körbe-körbe a karám körül, időnként George-ot keresve a tekintetemmel, megbizonyosodván arról, hogy a karámnak azon az oldalán van, amelyiken szeretném látni.
A hang kizökkent. Eleinte nem is vagyok meggyőzve arról, hogy egyáltalán nekem szól, aztán ahogy értelmezem a szavakat, és meglátom a kalapot, amit a porban ördögszekérként hengergetve felém sodor a szél megbizonyosodom, hogy hozzám szól a férfi. Elnyújtott lépést teszek előre, gyorsan lehajolok és elkapom a fekete kalapot, aztán magam előtt tartva kinyújtott karommal a férfi felé sétálok vele.
− Tessék − halvány mosollyal adom oda neki a fejfedőt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
William Kane

avatar
Hozzászólások száma : 10
Join date : 2017. Nov. 22.


TémanyitásTárgy: Re: Naya és Will   Pént. Dec. 29, 2017 9:00 am

Jó pár szitokszó elhagyja a szám, mire a lánynak sikerül végre megfognia a fejfedőm és mire odaérek a közelébe.
-Hálásan köszönöm, Hölgyem! - veszem át a fekete kalapot és azonnal megpróbálom pár gyengéd ütéssel eltüntetni róla a szürke foltokat, amiket a por rajzolt rá. Ez csupán pár másodpercig tart, aztán fel is teszem helyére, a fejem tetejére. Csak ezután mérem fel igazán, hogy kivel is van dolgom. Még nem láttam errefelé, pedig az itt élők nagy részét egészen jól ismerem. Legalábbis igyekszem fejben tartani, hogy kinek milyen igényei vannak, kinek mit adhatok el, mivel szolgálhatok.
-Magácska új errefelé? - szólítom meg újra, mielőtt elsétálna előlem. Sosem hagyok egyetlen páratlan szépséget sem csak úgy eltávozni.
-Mi vonzott ide egy ilyen finom nőt? Ezt a vad sportot kevés szép hölgy szereti nézni. - érdeklődöm és remélhetőleg nem talál majd túl tolakodónak. Legfeljebb visszaveszek egy kicsit, de olyan mohó vagyok, ha nőkről van szó. Mindent azonnal tudni akarok róluk...
Nemcsak a férfiasságom kielégítése miatt hajtom a nőket. Mindig jól jön az új emberek megismerése és itt Crazerockban szerencsére nap, mint nap nagy a forgalom. Lehet, hogy ő is vevő az örömlányaimra vagy talán másban lehet segítségemre. Sosem tudhatja az ember.
Érdeklődve figyelem őt és egyelőre nem szándékozom visszamenni a tömegbe, csak mellette lépkedek követve őt, ha esetleg elindul valamerre.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adannaya Freeman

avatar
Hozzászólások száma : 14
Join date : 2017. Dec. 05.


TémanyitásTárgy: Re: Naya és Will   Szomb. Dec. 30, 2017 1:20 am

Félszeg mosollyal engedem, hogy kivegye a kalapot a kezemből, majd figyelem a mozdulata ívét, ahogy visszahelyezi a fejére. Nem értem, miért gondolja, hogy nem fogja ismét lefújni a szél, de nem teszem szóvá.
− Igazán nincs mit − mormogom magam elé.

Az én elképzeléseim szerint ennek a beszélgetésnek itt a végére is érünk, ámde úgy tűnik, a férfi nem így gondolja. Egyébként a határozott tartását és széles vállát, illetve halvány borostáját leszámítva nem sok minden tanúskodik arról, hogy érett férfi lenne. A vonásai inkább egy suhancéra emlékeztetnek, az arca minden íve felettébb lágynak, már-már lányosnak mondható. Nem tudnám megmondani ránézésre, hogy mivel foglalkozhat, de minden bizonnyal nem kétkezi munkával keresi a kenyerét. A tenyerét figyelem meg egy pillanatra a szemem sarkából, puhának tűnik, a bőre se emlékeztet a crazerocki férfiak napszítta, inas testére, akiken látszik, hogy az állatokkal való foglalkozás és kemény munka edzette őket. Sokkal inkább hasonlít az ifjú George-ra, az otthoni fehér házból, ráadásul nem kevésbé jóképű, mint ő. A perzselő meleg ellenére is végigszalad a hideg a hátamon.
− Igen, új vagyok. Csak nemrég költöztem ide − felelek neki szűkszavúan.

− Valóban nem találom túl szórakoztatónak − hagyom rá ismét, udvariasan elmosolyodva. − A fiam szeretett volna kijönni − sóhajtok, miközben a tekintetemmel megkeresem George-ot. − Nem mertem egyedül elengedni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
William Kane

avatar
Hozzászólások száma : 10
Join date : 2017. Nov. 22.


TémanyitásTárgy: Re: Naya és Will   Szomb. Dec. 30, 2017 11:54 am

Látom furcsa tekintetét, ami kalapom visszahelyezésének szól. Először nem törődök vele, automatikus mozdulat, eszembe sem jut, hogy a továbbra is süvítő szél újra elkobozhatja árnyékadóm.
Kérdésemre közben hamar választ is kapok, mire rögtön mosolyra húzódik a szám.
-Gondoltam. Egy ilyen arcot biztosan megjegyeztem volna, ha már láttam volna. - én nem takarékoskodom a szavakkal, de látom, hogy a nő egy kicsit zárkózottabb. Nem érzem azt, hogy ez a zárkózottság kizárólag nekem szólna, nekem inkább úgy tűnik, hogy a nő alapvetően ilyen visszafogott.
Egy kicsit jobban megnézem a velem nagyjából egyidősnek mondható nőt. Persze nem feltűnően méregetem, de azért végigfuttatom rajta egyszer-kétszer a tekintetem, ahogyan arcát is jobban megfigyelem.
-Óh, igen? Van egy fia? És merre van az apja? - kérdem, de amint kimondom, már rá is jövök, hogy azért talán ez egy kicsit túl sok így ismeretlenül, úgyhogy hozzáteszem még: -Már, ha nem vagyok túl tolakodó. -aztán majd vagy válaszol, vagy nem. Egy ilyen eseményre nem a nőnek kellene elhoznia a fiát, hanem a belevaló apukának.
A beszélgetés közben érzékelem, hogy kalapom újra szökni készül, így morcosan elhúzom szám és leveszem a fejemről és kezemben tartom tovább.
-Jaj megbocsásson, de még be sem mutatkoztam. -kapok észbe, amikor rájövök, hogy még a nevét sem tudom és ő sem az enyémet. Bár kétlem, hogy érdekelné. -A nevem William Kane. -átveszem bal kezembe a cowboy kalapot és odanyújtom a nőnek a jobbomat.
-És mivel foglalkozik, ha szabad kérdeznem? -ha nagyon szenved, amiért így rátapadtam, gondolom úgyis szól. Vagy majd megjelenik az ura és magamtól húzom el a csíkot, mielőtt golyót repít a hátsómba.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adannaya Freeman

avatar
Hozzászólások száma : 14
Join date : 2017. Dec. 05.


TémanyitásTárgy: Re: Naya és Will   Vas. Dec. 31, 2017 3:46 am

Nem engedem kiülni az arcomra a megrökönyödést, amit a szavai ébresztenek bennem. A fehér házban eltöltött idő alatt hozzászoktam, hogy a fehérek kényük-kedvük szerint úgy beszélnek rólam, ahogy akarnak. A gazda vendégei nem egyszer jegyezték meg – sokszor a jelenlétemben is −, hogy milyen egészségesnek tűnök a széles csípőmmel, egyenes tartásommal. Mr. Taylor egyik barátja néha utalgatott is arra, hogy szívesen megvásárolna, de apám nem nagyon hajlott az üzletre, habár a felesége szívesen szabadult volna meg tőlem. A férfi szavainak súlya alatt úgy érzem magam, mint azokban az időkben, mikor egyszerű árucikként beszéltek rólam a délutáni teázgatásuk közben. Cseppet sem érint kellemesen.
Válaszképp épp csak hümmögök.

Elhűlve pillantok aztán rá, ezúttal nem is próbálkozva azzal, hogy leplezzem a megdöbbentségem. De… Nagyon tolakodó vagy. Mégis hogy képzeli?
− Meghalt − vágom rá azonnal. A fiam apja meghalt. Pont egy olyan kiállhatatlan, tapintatlan alak volt, mint te.
Aztán azonnal meg is bánom. Utólag már nem tűnik jó ötletnek elmondani ennek az idegennek, hogy egyedül vagyok a fiammal. A továbbiakban jobban kell figyelnem arra, hogy megőrizzem a hidegvérem, még mielőtt arról akarna faggatni, hogy hol lakom vagy például van-e vagyonom.

− Örvendek, Mr. Kane − biccentek felé, csöndesen, érzelemmentesen ismételve utána a nevét. Udvariatlanság vagy sem, én nem kívánok bemutatkozni neki. Hallgatásba burkolózom.

Ismételten olyan információra vágyik, amit nem kívánok megadni neki. Megköszörülöm a torkom és az üres mosoly felett hidegen pillantok rá. − Dolgozom − felelem egyszerűen. − Ha megbocsát… − elkomolyodom. − Későre jár. Ideje megkeresnem a fiam és hazamennünk − biccentek felé, aztán ellépek mellette, hogy a lehető leggyorsabban karon ragadjam George-ot, és mindenféle, előre megjósolható nemtetszése ellenére visszarángassam a városba.
Semmi keresnivalónk a fehérek között. William Kane-nek erről sikerült ma ismételten meggyőznie.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
William Kane

avatar
Hozzászólások száma : 10
Join date : 2017. Nov. 22.


TémanyitásTárgy: Re: Naya és Will   Szer. Jan. 03, 2018 12:30 am

Nem nehéz észrevenni, hogy mennyire mások vagyunk, mennyire más a történetünk. Nem, nem a külső árulja el mindezt, hanem ahogyan viselkedünk. Én a szokásos tolakodó ficsúrt alakítom, míg ő a zárkózott bizalmatlant. Ez a két személyiség pedig igencsak úgy látszik, hogy taszítják egymást, mint a mágnes azonos pólusai. Így aztán próbálkozhatok a megismerésével, nem fog egy darab infót sem kinyögni magáról. Valahol meg is értem.
-Sajnálom. - válaszolok rögtön. Nem kerüli el a figyelmem döbbent arcát, de nem törődök vele különösebben. Egy percig csendben a tömegre és a rodeózóra tekintek, majd eszembe jut, hogy még be sem mutatkoztam, így hát megteszem. Ő viszont nem igazán viszonozza, de inkább nem erőltetem. Össze fogunk még futni a városban, ebben biztos vagyok. Most talán viszolyog tőlem, de lesz még Crazerockban kutyavásár...
-Hmm, értem. - tolakodó ugyan voltam, de nem faragatlan. A nő érzékenyebb és bizalmatlanabb, mint gondoltam.
-Ugyan már, csak nem tőlem rettent meg?! - kérdem, ahogyan elbúcsúzik, majd el is lép mellettem. Hagyom elmenni, de szememmel követem és látom, ahogyan a tömegből kirángat egy helyes kis fickót, aki láthatóan nem rajong az ötletért, hogy hazamenjenek. Odalépek eléjük, mielőtt elrohanhatnának és leguggolok a srác elé.
-Szia Kiscowboy! Tetszenek a bikák? Én ismerem azokat a fiúkat, ha jönnek vissza, talán meg tudom mutatni a bikákat közelebbről. Most pedig hallgass szépen anyukádra és ne szomorkodj! - fejére teszem fekete kalapom, rákacsintok és felállok, Nayára pillantok. -Csudahelyes kis srác! A viszontlátásra, Kisasszony! - köszönök el végül és félreállok az útjukból.
Nagy a város, de nem annyira, hogy ne találkozzunk újra. Nem, nem akarok neki ártani és nem akarok semmire sem kényszeríteni, de ismerem a város nagy részét és ez nem változhat csak azért, mert új emberek érkeznek közénk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Naya és Will   

Vissza az elejére Go down
 
Naya és Will
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vadnyugati Krónikák :: Nevada állam :: Crazerock Town :: Utcák és városkörnyék-
Ugrás: