Az oldal érdeklődés hiányában szünetel. A játéktér továbbra is nyitva marad azok számára, akik szeretnék folytatni játékaikat.
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Legutóbbi témák
» Sky Palace
Fern James Heoobgclsx8afqt5lshaPént. Jún. 01, 2018 2:44 am by Vendég

» Hell or Heaven
Fern James Heoobgclsx8afqt5lshaHétf. Márc. 05, 2018 1:02 am by Vendég

» Silhouette frpg
Fern James Heoobgclsx8afqt5lshaPént. Márc. 02, 2018 11:02 am by Vendég

» Dust and Shadows
Fern James Heoobgclsx8afqt5lshaSzomb. Feb. 24, 2018 6:40 am by Vendég

» Aktivitás ellenőrzés
Fern James Heoobgclsx8afqt5lshaKedd Feb. 13, 2018 10:11 pm by Farkas

Top posting users this month
No user
Statisztika
Telepes: 14
Rendfenntartó: 4
Bandita: 3
Paiute: 2
É.Shoshone: 0
Ny.Shoshone: 0
Összesen: 12 nő / 11 férfi
Szószámláló





This free script provided by JavaScript Kit

Kedvcsináló

by Farkas

Megosztás
 

 Fern James

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég

Anonymous


Fern James Empty
TémanyitásTárgy: Fern James   Fern James Heoobgclsx8afqt5lshaSzomb. Jún. 08, 2013 7:43 am

>>Nehuen Fern James<<


Fern James Tumblr_mnhnf6dM6C1qdz3ado1_1280_www.kepfeltoltes.hu_

>>Név: Nehuen Fern James

>>Becenév: Nehuen (indián, jelentése: erős), Fern, Coyote (legtöbbször gúnynév) Kölyök

>>Nem:

>>Kor: 22 éves

>>Csoport: Városiak

>>Erősségek: késekkel nem kiválóan, de veleszületett érzékkel bánik, igen jól is forgatja őket, fürge, és hajlékony, bátor, ért kicsit a nyomolvasáshoz, kitartó, jól lovagol ért is hozzájuk, egész jól bírja az alkoholt, ó és jól bánik az ostorral és a lasszóval

>>Gyengeségek: habár gyorsan forgatja a pisztolyt, nem pontosan céloz, törése miatt vannak napok amikor sántikál, így hosszútávon se bír futni, forrófejű, pocsékul hazudik, hamar kontárkodik bele más dolgába, nem tud bájcsevegni, és udvariaskodni is nehezen, nem rejti véka alá a véleményét ami hamar bajba sodorja


>>Play by: Rachel Dashae



>>Felszerelés<<


- Yawar ( appaloosa ) édesanyámé volt, nincs szívem eladni, de ritkán ülök rá amúgy is már nem fiatal.
- Apacs ( paint ) hozzá nyereg, nyeregtáska stb. Sajátom, 6 éves
- Kések, több féle, 2 vadászkés, 2 kisebb fajta (1-1 alkaron, bőrszíjak alatt, 1 csizmában, 1 pedig a nyeregre erősítve)
- Colt revolver az oldalán pisztolytokban
- ostor, szintén az oldalára szíjazva
- Iránytű, kulacs, lasszó (nyeregtáskában/nyergen)

>>Kinézet<<


Nem vagyok magas, alulról nyaldosom a 156-7 centit, szépek sem mondom magam. Nem vagyok kifejezetten nőies, már olyan értelemben, hogy nem vagyok egy dombormű. Inkább kislányos a testalkatom, ami nem egy női ideál, de nem is a testemmel akarok előrébb jutni. Hajam hosszú hollófekete, és enyhén hullámos, tekintetem sokak szerint dacos és szúrós, nos színben meg zöld. Bőröm fehér, a tűző nap ellenére ami nem nagyon fog meg. Annak ellenére hogy idomokban nem vagyok épp gazdag, már felsőtestben, alul kerekedem ahogy kell, és hajlékony vagyok, valamint igen szívós alkat. Nem vetem meg sem a nőies ruhákat, sem a férfias nadrágokat, és ingeket. De legtöbbször mégis gatyában fölötte chapsben, pisztolytokkal az oldalamon, laza ingben, vagy felső, felette fűző összeállításban látni. Kedvelem a hosszú kabátokat, és a hosszú ujjú dolgokat, jól alájuk lehet rejteni bármit...Lábamon csizma ékeskedik, de ha magam vagyok, szeretek mezítláb lenni. Néha a nyakamban van egy kendő, főleg ha kilovagolok valahova, segít a homok ellen. Valamint amit sosem veszek le, és szinte szó szerint harapok érte ha piszkálják az a kalapom. Öreg, elnyűtt darab, mégis jó szolgálatot tesz, és meg an a maga jelentősége.

>>Jellem<<


Utálom jellemezni magam, de essünk neki, a végén bármi is jön ki majd úgy is megismersz. Igen karakán jellem vagyok, ami a szívemen, az nagyon gyakran a számon. Nem tudok hazudni, füllenteni csak-csak, ha abban van némi kis igazságmorzsa, de a teljes hazugság? Nem megy, ahogy a bájcsevegés, és az udvarias nő-férfi társalgás sem. Nehezen adom meg a tiszteletet másnak, de én sem várom el, csak akkor ha jogos, de akkor én is megadom. Szabad szellemű vagyok, szeretek mindent a magam bőrén megtapasztalni. Határozott jellem vagyok, sokszor olyan mintha fiú lélek lenne bennem, de hát ez van, a múltammal nem is lehetek úri hölgy. Szeretem a veszélyt, és a kihívásokat, állok elébük Nagyon is megharcolok az igazamért, és azért, hogy elismerjenek, ne vegyenek semmibe. Konkrét elképzeléseim vannak az életről, de szeretek néha álmodozni...ki nem? Uralkodik bennem egyfajta kettősség, szeretek az elvárásoknak megfelelni, kiharcolni a dolgokat, a törvényt akarom szolgálni, és megbüntetni a rosszakat mégis...Él bennem mindig valami nyers vadság, ami sokszor a rossz felé csábít...folyton az kattog a fejemben "Mi lenne ha..." És emiatt utálom magam, nem csoda hát, hogy gyakran keresem a konfliktusokat, szeretek mérges lenni. A dühben otthon érzem magam mondhatni már lételemem és gyakran vezetek le más érzelmeket is ezzel: zavarba hoznak? ott a düh, kínos helyzetbe? ott a düh. Mégsem vagyok azért annyira barbár, mint ahogy most ez annak kinéz. Szeretek nevetni, csipkelődni, és eléggé pofátlan és pimasz is vagyok. Ami viccesen kontrasztban áll a felette leírtakkal, de énem egyik része már felnőtt...a másik örök gyerek. Sok mindentől borulok ki, és utálom ha hamar leírnak, csak mert apró vagyok, törékenynek tűnő, és nő. Semmi nem tud jobban felhúzni, mintha emiatt vesznek semmibe. Képes vagyok szembe szállni bárkivel, a félelemérzetem a helyén, de valahogy azt mindig felülírja a bátorságom, és a csak azért is megcsinálom elvem. Tudom hogy nőként kétszer annyit kell letennem az asztalra, így e szerint is élek. Hamar felkapom a vizet, és esek az ember torkának, bár van amikor valami furcsa, hideg üresség telepszik rám olyankor hűvösen, kimérten vágok vissza, de a tekintetemből ki lehet olvasni, hogy még egy húzás, és az illető áshatja a sírját. Gyakorlatias vagyok, ritkán ragadnak el a gyengédebb érzelmeim, sőt ezek a gyengéd érzések a mumusom. Félek tőlük. Más a kígyóktól fél, vagy a banditáktól, én a gyengéd érzelmektől. Nem az erősségem azt kell mondjam, félek közel ereszteni mást magamhoz, és gyakran hoznak zavarba a saját érzéseim. Mondhatni igen prűd vagyok ezen a téren, a férfiak malackodása egészen addig nem zavar, amíg rám nem irányul...onnan én paff vagyok, se köpni se nyelni...esetleg megint jön a düh opció. Ám ha valakit a szívembe fogadok, azért bármit megtennék, szó szerint bármit. Velük azon kevesekkel tudok csak igazán ellazulni, és fesztelen lenni. Nem vagyok egoista, így amihez értek, azt határozott kézzel csinálom, de bármikor elfogadok tanácsot, és segítséget is mástól, ha az hasznos. Gyorsan tanulok, bár ez inkább a megtanulható, fejleszthető munkákra igaz, érzelmileg eléggé lassan engedek fel. Bármibe fogok is azt szenvedéllyel csinálom, és acélos elszántsággal. Él azonban titkon a lelkemben egy olyan kis rész, ami bosszúra szomjazik...és ha megtalálom a tárgyát, se ember, se más nem fogja utamat állni.

>>Történet<<


- Anyu...apu milyen volt?
- Rossz ember. - ezek voltak anyám szavai amikor kicsiként mindig apuról érdeklődtem, Rossz ember. Hát...mint később megtudtam ez még enyhe kifejezés, de hogy magyaráznád el a gyerekednek, hogy az apja egy utolsó görény volt. Na ugye nehéz lenne?...Márpedig még a görény szó sem írja le azt amit apám érdemel, mert azt tette anyámmal. mit is pontosan? Elmondom: Anyám sziú indián volt, de már milyen régen...! Apám meg valószínűleg valami koszos senkiházi bandita, aki elcsábította anyámat. Anyu mindig is szép volt, még azután is ami történt vele. Teherbe esett attól a mocsoktól. A törzs sámánja próbálta elhajtani a babát, hogy anyámat ne szentségtelenítse meg még jobban a férfi és annak emléke, de nem sikerült. Így kizárták a törzsből, annak ellenére, hogy mindez nem az ő akaratából történt, hogy megerőszakolták, meggyalázták. Mert igen az történt, a férfi aki elcsábította, csak zsákmányt akart, és élvezetet, anyám érzelmeivel nem törődött, és végül erőszakos is lett vele a többi szörnyűséget pedig már el lehet képzelni. Így talán maradhatott volna, ha elvetél, vagy ha nem önként megy el a törzstől a férfival de így? esélye sem volt.. a sziúk ilyen téren kemények, és nem engednek, ami a törvény az a törvény. Végül anyámat egy a Rockwood közelében élő farmer és a felesége fogadta be, miután meggyőződtek róla, hogy semmi veszélyt nem jelent rájuk. Igazi csoda, mondhatni hogy egy indiánt fehér ember fogadott magához, de idősek voltak már, és nem volt gyermekük. Itt jöttem én.

Mindig is virgonc, és vidám gyerek voltam, legalábbis addig a napig. Szerettem indiánosat játszani anyámmal, tanulni tőle mindenfélét, nyomolvasástól kezdve a különböző mondákig, ami a törzsében szülőről gyerekre szállt. Gondtalan életem volt, habár az sosem tűnt fel még akkor, hogy anyám mennyire szomorú...Aztán 10 éves korom körül kezdtem felvilágosulni, egyre többször vettem észre, hogy sír, miközben a feladatát végzi, hogy sosem megy be a városba, és sosem mutatkozik, ha emberek jönnek hozzánk húsért. Én persze gond nélkül körbeugráltam a vendégeket is, annak ellenére, hogy ők hűvös közönnyel, sőt volt aki viszolygással vett tudomásul. Mindez 12 évesen tudatosult, azon a szörnyű éjszakán. Tereltük épp be az állatokat a karámokba, hogy este semmi vad ne férhessen hozzájuk, amikor lovasok jöttek. Távolról azt hittük anyámmal, hogy a helyiek jöttek de nem...Banditák voltak, de nem csak azok..páran a városból is, és nem jó szándékkal. Meg akarták ölni anyámat, és a minket befogadó James házaspárt is, és sok valószínűséggel engem is. Azon az éjjelen vérfürdő volt. Még most, hogy visszagondolok sem tiszta minden arról az estéről, sok részletet csak az egyik városi mesélt el, de már attól is felállt a szőr a hátamon. Nos, én csak annyira emlékszem, hogy anyám el akart küldeni, hogy vágtassak el, meneküljek, míg lóháton vagyok. De mielőtt meggyőzhetett volna értünk jöttek, lövések dördültek elöl a házban, és ordibálás, dulakodás hallatszott. Minket pedig körülvettek a banditák, lekényszerítettek a lóról, majd bevonszoltak a házba. A sokktól akkor még nem tiltakoztam...anyám annál inkább, nem akarta újra élni azt ami vele történt, nem akart újra a fehér emberek markába kerülni, hogy aztán szenvedések után meghaljon. Ám nőként, semmi fegyverrel a kezében nem sokat tehetett, a próbálkozásait minduntalan visszakezes pofonnal "jutalmazták".
Végül benn voltunk a házban, a falusiak fele hazament, csak a banditák kezére akart játszani miket, hogy végre vége legyen ennek az Istenkáromlásnak ami szerintük itt folyik. Elvakult bolondok! - Azóta utálom a vallásilag szilárd ostobákat, akik szerint az indiánokat el kell pusztítani - Ám, mint minden férfi a banditák sem voltak különbek, csak páran ugyan de anyámat, ha undorodtak is a fajtájától, nőnek látták...védtelen kiszolgáltatott...de mégis csak nőnek. Nekiestek, ők is mint az a görény apám....Engem addig a többiek fogtak. Onnantól nem tiszta a kép. Nem emlékszem semmire....
- Mi a neve? Senki sem tudja? Remek! Héj kislány...KISLÁNY!! - erős rázás...akkor tisztult ki a kép, előttem pedig a padló deszkái.
- Gyere kislány...már nincs mitől félned, ereszd aszt el... - lefejtik a lábaimról a kezeim, amikkel görcsösen kapaszkodok a szoknyámba, de...csak az egyikkel a másikban kés van, véres kés....

Azon a napon a városba visszaérkező városiakat elkapta a seriff, kikérdezte, majd ahogy meghallotta mit terveznek, pár emberrel kijött a birtokra, és megmentett. Csak én éltem túl...a James házaspárt lelőtték, anyám pedig abba halt bele, hogy engem védett, amikor rátámadtam az őt mocskolókra. Én is öltem, egy férfit halálra szúrtam. Az ő vére volt a késemen...a Térdem eltört, ahogy a karom is, volt egy lőtt sebem az oldalamon - szerencsére nem a legsúlyosabb - és rengeteg zúzódásom,felrepedt a szám többek közt, és a másik majdnem ép kezemen is megzúzódott a csuklóm, agyrázkódásom volt, mert kis híján betört a koponyám. De túléltem. Azóta a banditák, és az őket segítő városiak halottak, szám szerint 3 bandita, és 4 városi...ja ne, egy túlélte, aki végül mellénk állt. Ugyanúgy nem kedvelnek a városban, talán mert túléltem, talán mert fehér embert öltem, vagy csak azért mert félig indián vagyok. Nem tudom de nem is érdekel. A fogadóban élek, mármint felette egy szobában, meggyógyultam azóta, mint testileg mint lelkileg. Erős vagyok...és bosszúszomjas. Meg akarom találni az apámat, és megölni. Azóta vágyom erre, amióta még ott a farmon megtudtam mit tett anyámmal, és megkaptam anyámtól apám kalapját. A kalap...rajta a bőr szalagon egy kis fém csat benne monogram J.J. Remélem a görény orra alá dughatom ha megtalálom, és felsejlik majd előtte a felismerés, anyám képe...és végül az hogy a lánya vagyok...igen, azt akarom, utána nyugodt szívvel fogom meghúzni a ravaszt. Persze ezt senki sem tudja...hisz ha tudnák, hogy lennék én most seriff tanonc?!
Nehéz volt bekerülnöm, elvégre nő vagyok, de megharcoltam érte, hogy ha a fene fenét eszik is, elmondhassam, hogy érek valamit, hogy nem vagyok csak egy koszos keverék, sem egy naplopó megizzadtam a feladatokon, de sokat segített, hogy anyám megtanított báni a késsel, sőt magam is gyakoroltam eleget vele, Mr James pedig lőni tanított...bár azt jóóval kevesebb sikerrel, minden esetre tudom mi fán terem a puska, és a pisztoly, kezdetenek megteszi. Majdnem mindennél jobban szeretném ezt, nem azért, hogy visszavághassak a városnak, habár az sem lenne rossz érzés. Csupán azért hogy bizonyítsak, részben nekik, részben magamnak, hogy igen is jó vagyok! Megállom a helyem a férfiak közt, és vagyok olyan ügyes, talpraesett, és megbízható mint ők! De ha nem is leszek seriff, akkor is elmondhatom majd magamról, hogy lehettem volna, hogy megtanultam mindaz amit meg kellett, és érdemes lettem volna rá! De ne szaladjunk előre...elvégre még küzdök, nem?!.....


A hozzászólást Fern James összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jún. 09, 2013 5:11 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Vendég

Anonymous


Fern James Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fern James   Fern James Heoobgclsx8afqt5lshaVas. Jún. 09, 2013 5:08 am

Üdv, Fern! Hát ez az előtöri egyszerűen fantasztikus. Very Happy Igazán megindító. Nincs más választásom, mint elfogadni. Gyorsan foglalj avit, és már mehetsz is játszani!!!


Elfogadva!
Vissza az elejére Go down
 
Fern James
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vadnyugati Krónikák :: Szabadidő :: Archívum :: Játékok-
Ugrás: