Az oldal érdeklődés hiányában szünetel. A játéktér továbbra is nyitva marad azok számára, akik szeretnék folytatni játékaikat.
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Latest topics
» Sky Palace
Pént. Jún. 01, 2018 2:44 am by Vendég

» Hell or Heaven
Hétf. Márc. 05, 2018 1:02 am by Vendég

» Silhouette frpg
Pént. Márc. 02, 2018 11:02 am by Vendég

» Dust and Shadows
Szomb. Feb. 24, 2018 6:40 am by Vendég

» Aktivitás ellenőrzés
Kedd Feb. 13, 2018 10:11 pm by Farkas

Top posting users this month
Statisztika
Telepes: 14
Rendfenntartó: 4
Bandita: 3
Paiute: 2
É.Shoshone: 0
Ny.Shoshone: 0
Összesen: 12 nő / 11 férfi
Szószámláló





This free script provided by JavaScript Kit

Kedvcsináló

by Farkas

Share | 
 

 Elhagyatott ház

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég

avatar


TémanyitásTárgy: Elhagyatott ház   Csüt. Jún. 06, 2013 8:02 am

Hamarosan...
Vissza az elejére Go down
Vendég

avatar


TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott ház   Vas. Jún. 09, 2013 11:44 pm

Jake Steven Reynolds


- Ne menj messzire pajti. - lapogatom meg a lovam nyakát, miközben engedem had menjen legelészni, levéve róla a nyeregtáskát ráakasztom a romos hát hátuljában lévő kis karám fájára. Pont jó hely arra hogy gyakoroljak, és még a többi tanonc sincs itt akik rajtam élcelődhetnének. A legutóbb sem sült el valami jól, még szerencse hogy ott volt a seriff, mert ha nem állítja le őket, valakinek érzékeny testrészébe fut a késem. Megrázom a fejem hogy kitisztuljon, és kiveszem az üres "konzerves" dobozokat a nyeregtáskából, és felrakosgatom őket a karámfára, arrébb a táskámtól, nem örülnék neki ha kilyuggatnám, a saját bénaságomból. Dolgom végeztéül nagyot sóhajtva sétálok hátrébb, közben vetve egy pillantást az arrébb legelésző lovamra. Megszokta már a lövések raját, így nem fog elfutni, de odaázni akarom még a dolgot...pedig egyedül vagyok, a francba is! Magamat szidva fordulok végül szembe a dobozokkal, és méregetem egy ideig őket. Nem mintha nem szeretnék lövöldözni, de a pontos célzás sosem volt az erősségem. Egy embert eltalálok, naná, de nem pontosan...ami az életembe is kerülhet, márpedig nem akarok gyenge lenni, még egyszer nem! Elővéve a Coltom ellenőrzöm a töltényeket, és végül célra tartva, próbálva célozni lőni kezdek. Az első nem talál..a karámfába fúródik, a doboz alatt...A második sem jobb, szintén nem talál. Szedd össze magad Fren! morgok magamra gondolatban, és próbálok összpontosítani,a lövések messzire elhallatszanak, ám mivel nem nagyon jár erre senki - nem hiába elhagyatott a ház - nem hinném hogy meghallják....
Vissza az elejére Go down
Vendég

avatar


TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott ház   Vas. Jún. 09, 2013 11:57 pm

Fern James


Mivel most van egy kis szabadidőm, így elhatározom, hogy vágtázok egyet. Sajnos mostanában igen sok papírmunkánk volt a seriff-fel,így a lovamat eléggé elhanyagoltam - amit persze ő is érez, és én is. Így hát nem csoda, hogy most a prérin vágtázunk, és mindketten nagyon élvezzük. Egy egyszerű, barna lovaglónadrág van rajtam, fekete bőrcsizma sarkantyú nélkül, egy fehér ing, és egy barna mellény. A kalapom most a hátam közepén lóg, a pisztolytáskám pedig a hónom alatti tokban van. Élvezem a kellemes szelet, ahogy simogatja az arcomat, ahogy belekap amúgy is szélfútta hajamba... Majd hirtelen megtorpan a lovam, hegyezni a fülét és megmerevedik. Pisztolylövés. Nocsak... Kíváncsian hegyezem én is a fülemet, majd ügetéssel indítom tovább a lovamat a hang irányába. Meglátom az elhagyatott házat, majd ismét felharsan a lövés. És valami kongó mellékhang is. Felvonom a szemöldökömet, és vágtázva érkezem a házhoz, előveszem a pisztolyomat és úgy nézek körbe, készen létben a lövésre. Ahogy kibukkanok a ház mögül, meglátok egy nőt, aki háttal állva nekem éppen céloz, majd eltalál egy bádogdobozt. Felvonom a szemöldökömet, majd hamar rájövök, hogy bizonyára a nő gyakorolja a célzást. Nocsak! Elmosolyodom, lazán a ház falának dőlve, karba font kézzel figyelem a nőt, majd egy hirtelen lövéssel találom el szinte vele egy időben az egyik bádog dobozt...
Vissza az elejére Go down
Vendég

avatar


TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott ház   Hétf. Jún. 10, 2013 12:08 am

Jake Steven Reynolds

Gyerekes, de ahogy koncentrálok, néha kidugom a nyelvem, amit még jó hogy nem lát senki. Nem szeretem az efféle önkéntelen jövő dolgaim, de hát én is csak ember vagyok...még a lódobogás sem tűnik fel, mivel kezdek belejönni...a sokadik lövésemre már eltalálom az egyik dobozt...de csak a szélét, így esik le nem a pontos találat miatt...ám ez is valami, amire már kissé oldottabban, kurta mosollyal az arcomon célzok és lövök tovább, Nem figyelek Apacs nyugtalan nyerítésére, ami hiba...mégis leköt az hogy végre kezd alakulni a dolog, újra töltök, majd ismét célra tartok ééés... a lövésre, ahogy egy másik pisztolyt is hallok eldobom a sajátom, ami ismét újabb hiba, de másként nem férek hozzá a késemhez a dobó kezemmel. Villámgyorsan húzom elő az alkaromon lévő bőrszíj alól, és hajítom a hang irányába megperdülve.
- Ó... - szalad ki a számon a meglepetés, hogy a seriff helyettest találtam el kis híján. Merthogy a ház falában remeg közvetlen a feje mellett a késem markolata. - Ne lopózzon a hátam mögé, ha most eltaláltam volna, én szívom meg. - nézek rá morcosan, visszacsúsztatva az idő közben elővett másik pengém a helyére, és veszem fel a pisztolyom is.
- Mi járatban erre? - érdeklődöm, most már nyugodtan, nem azzal a pattanásig feszült hanggal, amivel az előbb. De hát az ember lányának meg kell védenie magát, nemde? Remélem nem rüja fel ezt nekem.
Vissza az elejére Go down
Vendég

avatar


TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott ház   Hétf. Jún. 10, 2013 12:15 am

Fern James


Ahogy lelövöm az egyik konzervdobozt, és hangosan csattan a földön, a nő pillanatokon belül hajítja le a fegyverét, nyúl a késéért és hajítja felém. Gyorsan lebukok és a fejem fölé kapom a kezemet. Hallom, ahogy a kés belefúródik a falba, és lágyan remeg a nyele. Felnézek a nőre és lassan, nyugodtan felállok, és egy egyszerű mozdulattal veszem ki a kést a falból.
- Valóban az Ön lelkén száradna a halálom, Kisasszony! Miss James, ha nem tévedek. - mosolyodom el, és a nő felé nyújtom a falból kihúzott kést. Kíváncsian lépek közelebb, és nézem a dobozokat.
- Gyakorolja a célzást, hölgyem? - teszek fel egy triviális kérdést, hiszen mit csinálna, ha nem azt gyakorolná? Látom, hogy talán egy, vagy két doboz van lent a földön, és inkább a fában vannak a golyók.
- Ahogy látom, nem megy túl jól. - nézek a nőre, és igyekszem elfojtani önelégült vigyoromat, és kérdőn nézek rá, hogy jól sejtem-e.
Vissza az elejére Go down
Vendég

avatar


TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott ház   Hétf. Jún. 10, 2013 12:27 am

Jake Steven Reynolds

Örülök hogy ennyire rövid a reakcióideje, és lebukik, bár másrészről nem épp jó. Ha élesben ment volna, nyilván túléli az aki mögém lopakodott, és nekem annyi, már ha ártó szándékkal jön. Nem jó...nagyon nem, javítanom kell a gyorsaságomon.
- Mentségemre szólna, hogy orvul mögém lopózott Mr! Tehát lehet még meg is úsznám... - mosolyodom el a formalitás kedvéért, a nevem hallatán bólintok, és elveszem tőle a késem, majd visszacsúsztatom a helyére. És máris volt kés nincs kés!
- Igen, de ez szerintem egyértelmű, hacsak nem akarok valami kisebb állatot legyilkolni azzal, hogy rálövöm a fémdobozt.- na igen cinizmusom határtalan, bár a mosolyodom elveszi a szavaim élét, legalábbis a nagy részét, de hát hülye kérdésre hülye választ kell adni, nemde?
- Késekkel jobb vagyok. - vonok vállat, látom az arcán az önelégültséget, idegesít, de igaza van, nem megy jól, ő pedig tud lőni. Nem hiába ő a seriff helyettes.
- Esetleg tudna valami javasolni, vagy valami más oka van, hogy megzavart? - pimaszkodom már oldottabban, elvégre nem az ellenségem, minek ugorjak folyton szóban is a torkának? Na meg...így aztán nem fogok jó benyomást tenni rá, ha folyton csak morgok, és ércelődöm. Márpedig nem akarom kivágatni magam a tanoncok közül, csak a modorom miatt.
Vissza az elejére Go down
Vendég

avatar


TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott ház   Hétf. Jún. 10, 2013 12:35 am

Fern James


Valóban elég jók a reflexeim, de hát ez kell is a seriff-i munkához, hiszen ha nem lennének jó reflexeim, már régen ellőtték volna karom-lábam.
- Ez valóban jó ér Miss James. - nevetem el magam, és oldottabban lazábban állok, és nyújtom a nő felé a kését.
- De nem akarom sem lelőni, sem leszúrni, úgyhogy egyelőre nem kell aggódnia. Ha pedig kijött ide az elhagyatott házhoz egyedül, sajnos fel kell készülnie, hogy bárki bármikor megtámadhatja. Elég botor dolog itt kint lövöldözni. Miért nem ment be a házba? Annyira nincs ramaty állapotban, hogy magára dőljön! - nézek a ház bejáratához, ahol ugyan le van szakadva az ajtó, de elég csinos kis terasz látható a ház elején. Elgondolkodom, hogy vajon körülnézett-e már valaki odabent, vagy esetleg a pincében - már ha van pince. Ki tudja, miféle kincsek rejtőznek odalent? A hülye kérdésemre valóban hülye választ kapok és halkan ciccentek egyet a nő csipkelődős válaszán, majd elvigyorodom.
- Hát akkor jól gondoltam. - kacsintok a nőre vigyorogva, majd kicsit közelebb sétálok és megnézem a fát, amiben elég sok golyó van beleütődve.
- Nos, lovagoltam egyet a prérin, mert elég sok dolgom volt az elmúlt napokban és a lovamnak is kellett egy kis kikapcsolódás. És meghallottam a lövéseket. Ezért jöttem ide. De ha már itt vagyok, akkor esetleg adhatok is pár leckét önnek, Kisasszony! -hajtom meg a fejemet játékosan a nő előtt, miután elmesélem, hogy mi járatban is vagyok errefelé.
- Ahogy nézem, kicsit lentebb húz a keze, így érdemes egy lehelletnyivel följebb céloznia a konkrét célnál. Hogyha a doboz közepét akarja eltalálni, akkor célozzon egy kicsit fentebb, mondjuk a doboz tetejétől néhány centivel feljebb. - mutatom meg a doboznál is a magasságot, majd hátrébb lépek,és intek, hogy próbálja meg úgy a nő.
Vissza az elejére Go down
Vendég

avatar


TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott ház   Hétf. Jún. 10, 2013 12:58 am

Jake Steven Reynolds

Felvetésére a hát felé pillantok, tekintetem elkomorodik, és el is szomorodik valószínűleg, régi, keserű emlékek idéződnek fel bennem. Hasonló házban éltem én is, szinte mintha ez lenne az a ház, de az közelebb van a városhoz, mint ez, így tudom, józan eszem nagyon is tudja hogy nem a régi házam, mégis...
- Nem tartok attól hogy rám dől...Jobb..a friss levegő sokkal jobb. - hallgatok el egy pillanatra, majd mondok egy féligazságot halkan, kissé rekedtebb hangon. Na ne már, most sírni fogok?! A nagy francokat! Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy mint valami elkényeztetett úri hölgy, elkezdjek sírni! Megacélozva magam, visszanyelve az emlékeket pillantok fel a szemeibe, a kacsintásra felsóhajtok és csak nézem ahogy a karámhoz megy.
- Fern, maradjunk a Fernnél, nem vagyok kisasszony. - mosolygok rá, sosem bírtam az udvariaskodást, azt meg hogy valaki kisasszonynak szólítson? Nem vagyok én ahhoz se jól nevelt, se szép. - És köszönöm, hogy segít. - mosolygok rá hálásan, mert lazán megtehetné, hogy itthagy, főjek csak a saját levemben, és gyakoroljak magam, de nem teszi. Ami meglep, de nagyon örülök neki. Miközben a javaslatait hallgatom hátrapöccintem a kalapom, kezd benne melegem lenni, így az lazán a hátamra esik, a nyakamban lévő madzag úgy is megtartja.
- Rendben. - bólintok, és ahogy ellépdel ismét célra tartok, koncentrálok, hogy oda célozzak ahova mondta, de az első lövés mellé megy, a doboz fölé, elhúzom a szám, de újra próbálkozom...most már talál, de még mindig csak a széle...bár most már a konzerv felső széle. - A francba... - morgom magamnak, halkan, remélve nem hallja meg. Újra célzok, ééés..talál, a doboz közepét, és az már hullik is a porba. Ezazz!!
- Semmi új nyom egyik bandita ügyében sem? - érdeklődöm közben, hisz vagy egy tucat palkát van kiragasztatva az őrsön, gondolom ezeken az ügyeken dogozott. Érdekel, hisz én is csak seriffnek készülök nem? Na meg...még mindig él bennem az a bosszúszomjas remény, hogy meglelem apámat.
Vissza az elejére Go down
Vendég

avatar


TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott ház   Hétf. Jún. 10, 2013 5:31 am

Fern James


Amikor felvetem, hogy esetleg a házban is gyakorolhatna a nő, kicsit elkomorodik, elsötétül a tekintete, ahogy a romos házra néz. Érdekes reakció, nem ilyesmit vártam. Szinte a nő arcára vannak írva a gondolatai, így sejtem, hogy mi játszódhat le benne. Egy rossz, szomorú emlék, így inkább nem is firtatom a dolgot. A friss levegőre csak halkan hümmögök egyet és elfordulok a háztól. Rossz tipp volt, belátom.
- Oh, hát rendben. Csak jobb szeretem tartani a távolságot. De végül is egy seriff-tanonccal lehet, hogy lehetek kicsit lazább. - kacsintok a nőre és ezzel kijelentem, hogy bizony emlékszem én rá és tudom, hogy kicsoda. Persze... Általában majdnem minden nemest és városlakót ismerem, ha nem is közelről, de névről mindenképpen. És a seriff tanoncokat pedig szintén közelebbről ismerem, hiszen néha be szoktam járni én is az órákra.
- Most éppen ráérek, és hát miért ne segítenék egy tanoncnak? - kacsintok a nőre, majd még hozzáteszem:
- Főleg, ha ilyen csinos és talpraesett. - nevetek fel,majd kicsit megcsóválom a fejemet, mintha magamatszidnám és a nagy számat. Végül lazán odasétálok a bádog dobozokhoz és elmagyarázom a nőnek, hogy s mint lőjjön. Fern lőni kezd, és végül a harmadik lövésre eltalálja a dobozt, de éppen hogy. Megcsóválom a fejemet és lassan mögé sétálok.
- Tudja, azt hiszem, hogy nem nyújtja ki a kezét eléggé, így nem tudja olyan biztosan fogni a coltot. - gondolkozom hangosan. A nő háta mögé lépek, talán kicsit közelebb, mint szükséges lennem átnyúlok a válla felett, és ráteszem a kezemet a kezére. Határozottan tartom, kinyújtom a kezét, majd becélzok és lövök. A bádogdoboz határozottan zuhan le a farúdról, én pedig hátrébb lépek.
- Érezte, ugye? - mosolyodom el és kíváncsian nézek a nőre. A kérdésére beletúrok a hajamba, majd felteszem a kalapomat.
- Hát... Tegnap előtt elkaptunk egy piti banditát, akik kiraboltak egy vándort. Sajnos a két társa meglépett. De még folyik a kihallgatás. Reméljük, hogy megtörik, és elárulja, hol van a búvó helyük. De minden erőnkkel igyekszünk megvédeni és biztonságban tudni a lakosságot. - jelentem ki határozottan és furcsán csillogni kezd a szemem. Látszik, hogy mennyire imádom a munkámat!

Vissza az elejére Go down
Vendég

avatar


TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott ház   Hétf. Jún. 10, 2013 6:52 am

Jake Steven Reynolds

Nagyon örülök hogy nem kezd faggatni, pedig nyilván látta az arcomat...ezt sosem tudtam leplezni, nem csoda hát, ha a gyengeségeim közé tartozik. Ám mulatságos, hogy az udvariaskodással tartja a távolságot, fel is kacagok.
- Én is szeretem tartani, a legtöbb esetben, de attól még hogy Fernnek hív, nem fog bemászni a nem létező szoknyám alá, higgyen nekem. - mosolygok, hisz a legtöbb férfit inkább vetélytársnak ismerem és könyvelem el, mint potenciális szeretőnek, vagy éppen ne adj Isten vőlegénynek. Jó ennek a szónak már a gondolatára is kiráz a hideg. Na meg...nem épp a seriff helyettessel áll módomban összegabalyodni. Örülök hogy megismer, még ha csak simán jó a memóriája és azért jegyzett meg, akkor is üdítő tudni, hogy nem vagyok annyira lehetetlen alak, hogy még számba se vesznek.
- Hát...- kezdem, de ekkor kapom a bókot, amire elpirulok kissé, de hát ez van nem sokszor kapok ilyesfélét, de megrázva a fejem folytatom is a mondatot. - Nem minden ember ennyire segítőkész velem. - világosítom fel, sokan nem kedvelnek a városból, csak mert félig indián vagyok, így nem szoktam meg azt hogy segítenek, rendszerint magam küzdök meg a dolgokkal. Végül aztán lőni kezdek, és felragyog a képem a találatnál, bár a szavaira hümmögök, és kinyújtom a karom, ám ahogy közelebb jön megrezzenek. Nem szeretem ha belelépnek a személyes terembe, de hamar tudatosul bennem, hogy csak segíteni akar, így visszalazulok, ahogy az előbb is voltam, és hagyom hogy irányítsa a kezem. Ami nem nehéz, lévén jó ha a mellkasáig érek.
- Igen, eddig megremegett a kezem, amikor meghúztam a ravaszt, de most hogy tartotta, pontos volt a lövés. - bólintok hátranézve rá, eddig fel sem tűnt hogy remeg a kezem célra tartás közben, hát...mindig tanul valamit az ember.
- Valóban? Eléggé elszaporodtak errefelé a banditák mostanában. - húzom el a szám ellenségesen, elvégre sosem szerettem őket...már csak a múltamból kifolyólag sem. - Ha segíthetek valamiben szóljon. Hátha hasznára válik. - ajánlom fel még ha tudom hogy nem fogja elfogadni, látom az arcán azt az eltökéltséget, amit gyakran fedezek fel másokon is, ha szívből szereti azt amit csinál. Erre kis mosoly kúszik az arcomra, a férfi egészen fiatalnak tűnik ezzel az arckifejezéssel, ami egészen mókás is, így mosolyom kuncogásba torkollik. - Nem próbált még hatni rájuk ezzel a tekintetével? Igazán...mulatságos. - pimaszkodom.
Vissza az elejére Go down
Vendég

avatar


TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott ház   Szer. Jún. 12, 2013 12:27 am

Fern James



Valóban nem kezdek el kérdezősködni, hiszen miért is tenném? Köszönöm szépen, nem érdekelnek a nő lelki problémái, elvagyok a sajátjaimmal. És ez most nem bunkóság, vagy gonoszkodás, egyszerűen nem érdekelnek a panaszkodás és a gondok. Természetesen, hogyha akarja és megosztja velem, akkor meghallgatom, de nem dől össze a világ, hogyha nem mondja el. Csak kevesebb negatív emlékem lesz. Én csak jól járok... Mikor megjegyzem, hogy jobban szeretem a Miss-ezést, a lány elneveti magát és közli, hogy attól még hogy a keresztnevén hívom, nem lépek be az intim zónájába.
- Kár, pedig megtettem volna. - vigyorodom el kisfiúsan, pajkosan és a nőre kacsintok. 
- De rendben. Akkor maradok a Fern-nél, ha az Önnek kényelmesebb. - váltok vissza kicsit komolyabb arckifejezésre, de a lány mosoly még mindig ott van az arcomon. Kijelentem, hogy miért is ne segítenék, főleg egy ilyen csinos hölgynek, mire elpirul. Egy-nulla nekem. Szeretem zavarba hozni a nőket, ez ilyen férfias vonás. 
- Miért nem? Annyira nem bánhat rosszul a fegyverrel. - nevetek fel, de egy kis hitetlenkedés vegyül a hangomba, és egy picit félni kezdek, hogy talán a nő háta mögött sem leszek biztonságban. Elvigyorodom a gondolatra, és megvonom a vállam. Üsse kő, vállalom ezt a kockázatot. 
- Vagy talán más oka is van, hogy nem kedvelik Önt, Miss James... Fern? - javítom ki magamat mosolyogva, de későn nézek a nőre. Hamarosan, remélhetőleg a válasz után lassan a nő mögé sétálok, megfogom a kezét, és irányítom a lövését, majd néhány tanácsot adok neki, amit remélhetőleg meg is fogad. 
- Akkor most már tud figyelni erre az aprócska kis bakira. Hamar bele lehet jönni,és könnyen lehet fejlődni, főleg, hogyha tudja is, hogy milyen hibákra kell figyelnie. - magyarázok nagy komolyan. Na ja, nem mintha annyira értenék hozzá. Ezeket is apám mondta mindig. Végül a banditákra terelődik a szó. Mennyire furcsa, hogyha az ember seriffhelyettes, mindig mindenki azt kérdezi, hogy mi újság a banditákkal. Köszönik szépen, jól vannak. És sokan is... A nő is elhúzza a száját, vélhetőleg ő is utálja a gonosztevőket, nem hiába jelentkezett seriff tanoncnak. A segítségére azonban felvonom a szemöldökömet. Talán egy aprócska lenézés is csillanhat a szememben, de nem akarom megbántani a nőt. Ugyan miben tudna nekem ő segíteni?
- Seriff helyettes helyettes akar lenni, Fern? - nevetek fel, aztán megcsóválom a fejemet.
- Köszönöm szépen a felajánlást, de nem hiszem, hogy bármiben is tudna segíteni. Csak végezze el lelkesen és szorgalmasan az iskolát, és tartsa nyitva a fülét. - kacsintok a nőre. A pimaszkodásra összevonom a szemöldököm, de a vigyor nem tűnik el az arcomról.
- Oh, nem. Ezeket a nézéseket a hölgyeknek szoktam tartogatni. Bár még senki nem mondta rá, hogy mulatságos... - gondolkozom el látványosan, majd a fához sétálok, és lassan felállítgatom  a bádog dobozokat.
- Egy verseny? - vigyorodom el, majd hozzáteszem:
- De mivel Ön nem nagyon tud még lőni, mondjuk Ön késekkel dobjon. Mit szól hozzá? - nézek kíváncsian, kihívóan a nőre.
Vissza az elejére Go down
Vendég

avatar


TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott ház   Szer. Jún. 12, 2013 1:09 am

Jake Steven Reynolds

Mondatára és a kacsintásra egy pillanata megdermedek, és épp zavarba jönnék, amikor nyilvánvalóvá válik a fejemben, hogy én kezdtem, nem csoda ha visszavág, így ebben nincs semmi olyan amitől zavarba jöhetnék. Így csak megcsóválom a fejem. - Seriff helyettesként egy tanonccal? Eléggé sértené a szabályzatot. - vágok végül vissza, hisz ez csak ártalmatlan szócsata, nem gondolok bele komolyabban a mögöttes értelmekbe, végül bólintok, hogy igen az jobban megfelel. Bár örülök hogy előbb Missezett, és nem rögtön a Coyoteal jött, amivel a többi tanonc rögtön, ha meg kell szólítaniuk. Habár ahhoz a becenévhez is kezdek hozzászokni.
- Nem azzal valóban nem. - erősítem meg, hisz eltalálni eltalálok nagyobb dolgokat, a kisebbekkel vannak problémáim...de azért közveszélyes nem vagyok, szerencsére. Kérdésére elmosolyodom, na igen pont rátapintott a lényegre. - Hát lássuk csak...a nagy szám, a tenyérbemászó modorom...az hogy nő vagyok...ó, és még ráadásul félvér is...neeeem nem hinném hogy lenne más okuk. - nézek rá kihívóan, elpoénkodva a dolgot, hisz mondhatni hozzászoktam a különcséghez, és a magam részéről fel tudom fogni viccnek is ezt az egészet. Majd hagyom hogy mögém lépjen és mutassa a dolgot, ebből is tanulok ami csak a hasznomra válik.
- Igen köszönöm, ha még valamit észrevesz...szóljon, nem mindig figyelek oda mindenre. - bólintok, igaza van, sokkal könnyebb ha valaki felfedezi a hibákat, és tudom korrigálni, mintha senki sem szól egy szót sem én pedig szenvedhetek órákig. Ám ahogy a banditákról érdeklődöm, és felajánlom a segítségem látom felcsillanni azt a szemében, amire legtöbb esetben ugrom, és kiakadok. Bár remélem, hogy az ő esetében csak a seriff helyettesi rang miatt csillog, nem pedig azért, mert alapból nevetségesnek tartja ezt a mondatom.
- Nem, csupán még egy figyelő szem. - válaszolok komolyan, tekintetemben az övére válaszul kis ellenségesség is villanhat, bár részben igaza lehet, nem sokat tudnék segíteni, így nem is akadékoskodok, csupán válaszolok, s még egy mosoly, egy komolyabb mosoly is az arcomra ül. - Úgy lesz... - hagyom rá végül és hallgatom mit mond miközben a karámfához sétál, utána is fordulok, csak hogy ne álljak bénán háttal neki, és figyelem mint rakosgatja vissza a dobozokat.
- Hát...mindig van egy első alkalom. - szemtelenkedek, majd csak azért is megkérdezem. - Miért mit szoktak rá mondani?... - A verseny szó hallatán felcsillan a szemem, és ravasz félmosolyra húzódik a szám, imádok versenyezni! Még ha nem is én nyerek...akkor is! - Benne vagyok! Bár...ha van egy kése kölcsönbe megköszönném...a maga pisztolyában hat golyó van, nekem így is csak öt késem lesz...ha maga ad egyet. - sétálok közben Apacshoz, hogy a nyeregre erősített tokból kihúzzam a késem, visszatérve a csizmámból, és a bőrszíjak alól is kiszedegetem őket, hogy az ne hátráltasson, hogy még elő is kell vennem mindet. - Szóval? - nézek rá felvont szemöldökkel.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Elhagyatott ház   

Vissza az elejére Go down
 
Elhagyatott ház
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vadnyugati Krónikák :: Szabadidő :: Archívum :: Játékok-
Ugrás: