Ned Walls

>>Ned Walls<<

>>Felszerelés<<

Egy revolver, egy derringer, egy karabély, egy kés, egy iránytű, egy kulacs ivóvíz, 3 kötél, hosszúk 2 méter, térkép. Egy fekete, hím musztáng, Beast (Fenevad) névre hallgat. Hét férfi, akik a bandáját alkotják. Mindegyiküknél egy revolver, egy karabély, egy kés, és ivóvíz található.

>>Kinézet<<

187cm magas, és 97kg a súlya, erős, masszív a testfelépítése, nem túlságosan izmos, inkább csak erős. Szemeinek a színe kék, a haja pedig világos barna, vegyülve néhány ősz hajszállal. Karakteres, markáns arca van, amit a Nap barnított. Ruházatát tekintve, általában egy piszkosszürke ing, hosszú, fekete kabát, testhez álló, sötét bőrnadrág, lábbelinek egy pár, koszos hosszú szárú, patkolt bőrcsizma, sarkantyúval, fején pedig az elmaradhatatlan, fekete western kalap. Mellkasának a jobb oldalán egy lőtt seb okozta heg található. Revolverét a bal oldalán tartja, még a derringjét a bal kabátujjában, a kését pedig a jobb csizmájában.

>>Jellem<<

Megfontolt és nyugodt személyiség, szereti átgondolni a helyzeteket, és tervezgetni. Ám sajnos a szerencsejátékban ez nem annyira jellemző, hamar emeli a téteket, és gyakran bukni is szokott, ám a tartozásait mindig kiegyenlíti, legyen az pénzbeli, vagy éppen bosszú. Az üzletben nem ismeri a tréfát, ahogy a barátságot se. Ha valaki átverné, azt mindenképpen levadássza, és ha szerencséje van az illetőnek, akkor csak megöli, ha nincs, nos, akkor kreatív tud lenni a kínzások területén. Társaságban, főleg a hölgyekében úriember, kedves, és gyakran bókol, üzleti tárgyalásokon pedig ritkán megalkuvó.

>>Történet<<

A Nap perzselően sütött le a két férfira, a levegő fodrozódott a hőség miatt, csak hárman voltak az utcán, két férfi, egymással szemben állva, és egy tízéves forma fiú, aki egy élettelen nő testét ölelgette, és folyamatosan a nevén szólongatta, de nem kapott választ. Egyenesen a szívébe kapta a golyót, szinte felfogni se volt ideje, hogy mi történt. A fiú hangja egyszer csak elhalkult, átvette a helyét a delet jelző harangszó, majd két lövés. Síri csend telepedett a környékre, majd végül a fiú törte meg a csendet, kinek a siránkozásába beolvadt az apa, és anya szó. Immár szülők nélkül maradt, koszos, poros arcát a gyilkosra emelte, akinek a szeméből sütött a közöny. Hanyagul megvonta a vállait, majd egy újabb lövés, és a gyermek is csatlakozott a szüleihez. Legalábbis ezt hitte, hogy így történt. A fiú nem halt bele a lövésbe, de egy életre meg lett jelölve, és a lelke is a bosszú mérgében úszik. A felépülése után a jómódú nagybátyjához került, aki hiába szerette úgy, mintha a saját fia lenne, nem volt már más a fiú kék szemeiben, csak a harag lángjai. Megfogadta, hogy megkeresi, és megöli azt a férfit, aki elvette a szüleit. Ám hiába mondták, hogy idővel múlni fog a fájdalom, csillapodik a harag, nem így történt, sőt, ahogy teltek az évek, egyre inkább elkezdett kiüresedni Nadet, egyre inkább elragadta a sötét.

10 év múlva.

Már rég belépet a férfikorba, éles eszű ifjú lett belőle, aki nem csak a szavakkal, de a fegyverekkel is jól bánt, tudta a nagybátyja, hogy ezt is meg kell tanulnia, és köszönhetően annak, hogy éjjelente a kocsmákat járta, meg tanulta használni az öklét is. Nem csak a züllés, az alkohol, és a kurtizánok vonzották, hanem az a tény, hogy a legtöbb információt az ilyen helyeken lehet megtudni. Ám még nem járt sikerrel, legalábbis az elsődleges céljával nem, de talált valami mást, pontosabban másokat, akik segíthetnek Nednek. Céltudatosan keresett, olyan utcagyerekeket, akik egyedül voltak, nem volt cél az életükben, és még hajlamosak arra, hogy engedelmeskedjenek. Egy évébe telt, mire összeszedett hét 15 év körüli fiút. Kiemelte őket a mocsokból, tanítatta őket, fegyvert adott a kezükbe, és sikerült megfaragnia a saját bandáját.

5 év múlva.

Időközben pedig a nagybátyja is eltávozott az élők sorából. Eladott mindent, amit csak lehetett, a pénz egy részét elköltötték a kocsmában, míg a maradékból felszerelkeztek, és kifizették az informátorokat. S’ végül kifizetődött a ráfordított idő, pénz, nyomra bukkant. Apró kis nyom volt, több mint a semmi, de meg kellett ragadnia a kínálkozó lehetőséget, ideje volt már a bosszúnak. A hírek szerint egy kis porfészekben lakott. Water cityben, kis lélekszám, egy öreg sheriff, és egy pap. Nem látszott nehéz ügynek, egészen addig, míg oda nem értek. Tényleg egy porfészek volt, amit ha lehet, még a banditák is kerültek, alkalmas hely volt a rejtőzésre. Ám hiába töltöttek ott egy estét, majd még egyet. Nem kaptak mást, csak fura, gyanakvó nézéseket, és néhány kérdést a seriff helyettesétől. Ám végül, a harmadik este megtörtént, megjelent a seriff, kire elég volt egy pillantást vetnie Nednek, és felismerte a szülei gyilkosát. Legszívesebben már a helyszínen végzett volna a férfival, ám nem akarta elsietni, várt az alkalmas időre. Megfigyelte a seriffet, mikor eszik, mit eszik, kikkel beszél, kik a fontosak a számára. S’ mint kiderült, a helyettese az volt, a fia volt, és egy nő, aki valószínűleg a felesége lehetett. Gonosz mosolyra húzódott az ajka, megformálódott a terve. Ahogy eljött az éjszaka, kezdetét vette a bosszúja. Az emberei közül hármat elküldött a seriff feleségéért, hogy hozzák a kocsmába, a fiával pedig beszédbe elegyedett és meghívta egy pár pohár whiskyre, már csak az apjára volt szükség, és arra, hogy a fogadós ne foglalkozzon azzal, ami történni fog. Nos, ezzel se volt már túl sok probléma. El lett magyarázva, hogy ha hallgat, akkor nem csak életben fog maradni, de még némi dollár is ütheti a markát. S’ leszállt az éjszaka, éjfélt ütött az óra, végül betoppant a sheriff, a fiát keresve, aki már elég szépen elázott az alkoholtól. Alig lépett be a sheriff, már is a földre teperték, és Ned pedig szép lassan, komótosan lépkedett a földre taszított férfihoz, és belekezdett a történetébe. Elmondta ki is Ő, és miért kereste meg, majd felegyenesedett, előrántotta a pisztolyát, és fejbe lőtte a sheriff fiát, aki ennek a láttán üvölteni kezdett, megpróbált szabadulni de erős kezek tartották. S’ ekkor hozták elő a feleséget, aki hasonlóan reagált a fia láttán, ahogy az apja, de nem kellett sokáig gyászolnia, utána küldték, végül következett a sheriff, akivel már nem volt ennyire kegyes. Hajnalban pedig már, csak a megcsonkított, megkínzott teste maradt hátra a seriffnek. Ned és a bandájának pedig nyoma se volt. A bosszúja végre teljes lett, és hiába mondják, hogy keserű az íze, Ned számára pont megfelelt, most pedig ideje tovább állniuk, valószínűleg körözöttek lesznek, nincs is értelme magyarázkodni, akkor azok lesznek, és úgy élik tovább az életüket, még végül egyszer, talán kötéldíszek lesznek.

17 év múlva.

Rockwood, találnia kellett egy helyet, ahol egy kicsit kipihenhetik magukat, és talán a szerencse is rájuk fog találni, vagy pár csinos kis szajha, vagy némi dollár személyében, de addig is, eltöltenek itt pár napot, kiélvezik a nyugalmat, és hogy végre, a nyakukban lihegő fejvadászokat sikerült lerázni, vagy éppen kivégezni. Egy darabig nyugtuk lesz minden zavaró személytől, végre kis „nyaralás”.