HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Latest topics
» A vad nyugat
Szer. Jún. 21, 2017 4:23 am by Farkas

» Kereső-minta
Szer. Jún. 21, 2017 3:33 am by Farkas

» Elkészültem!
Szer. Jún. 21, 2017 3:31 am by Farkas

» Raymond Norton
Hétf. Jún. 19, 2017 2:46 am by Raymond Norton

» Indián törzsek leírásai
Kedd Jún. 13, 2017 3:06 am by Farkas

» Csoportok, rangok
Csüt. Jún. 01, 2017 10:28 am by Farkas

» Kút
Szer. Szept. 04, 2013 3:52 am by Wendy West

» Használaton kívüli istálló
Szomb. Aug. 24, 2013 12:25 am by Serafina Perry

» Rose Red High school
Hétf. Aug. 05, 2013 3:57 am by Vendég

Top posting users this month

Share | 
 

 Indián törzsek leírásai

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Farkas

avatar
Hozzászólások száma : 41
Join date : 2013. May. 23.


TémanyitásTárgy: Indián törzsek leírásai   Hétf. Jún. 12, 2017 6:19 am


Shoshone törzsek


A Nagy-sóstó (Utah) környékén letelepedett, eredetileg nomád, gyűjtögető és halászó nép a ló megjelenése után több törzsre szakadt és az elvándorolt csapatoknak eltérő környezethez kellett alkalmazkodniuk. Az új klánok egyike a Kígyó-folyó (Idaho) környékén elterülő síkságon kezdett új és az addigitól teljesen eltérő életet.

Nyugati Shoshone indiánok


A Nagy Medencében a nagyon meleg nyár és a borzasztóan hideg tél, emellett a kevés ételforrás miatt a túlélés nagy erőfeszítéseket igényel. Azonban a szélsőséges körülményekhez a Shoshone indiánok kitűnően alkalmazkodtak.

Táplálékukat elsősorban rizs, bogyók, gyümölcsök, fenyőmagvak és egyéb magvak, illetve gyökerek teszik ki. Mindezt halakkal egészítik ki. A shoshone nép tökéletesen font kosarairól híres, amikben mindezen ételt tárolni tudja.

Otthonként fűből, ágakból és avarból épített kupola vagy háromszög alakú építmények szolgáltak, amiket wikiupnak hívnak. Ezek árnyékot adnak, de a nagyobbakban könnyedén tüzet is rakhatnak, ami télen melegíti őket. Ruháikat az üröm kérgéből és nyúlszőrből készítik.
Ez az alapvetően békés nép fegyverei igen primitívek. Íjak, nyilak, lándzsák, kőkések és különböző funkciókat ellátó botszerű eszközök (például ásásra alkalmas) teszik ki fegyverkészleteiket.

Ugyan a lovak ebben a törzsben is megjelentek, de a Nagy Medencében maradtak mára már nem tartanak lovakat, hiszen számukra teljesen fölösleges jószágok.

Északi Shoshone indiánok


Miután a lovak a Shoshone indiánoknál is felbukkantak, az 1700-as évek elején a törzs felszakadozott, s az északra vonuló klán az idaho-i Kígyó-folyó síkságon vertek sátrat. Az itteni életkörülmények már teljesen mások voltak, s ehhez kellett alkalmazkodniuk.

Az északi shoshonék lovaikkal folyton követik a hatalmas bölénycsordákat, amely fő táplálékforrásuk. Persze nem vetik meg a szarvast, medvét vagy a vadpulykát sem, ha útjukba kerül. Ételeiket zöldségekkel, gyümölcsökkel és gyökerekkel is kiegészítik.
Lakhelyük a tipinek nevezett fából épített kúp alakú építmény, amelyet bölénybőrrel borítottak be.

Ruházatuk is egészen más lett az évek során. Ágyékkötőt viselnek, bőrből készült felső ruházatot vagy lábszárvédőd, a hideg ellen pedig szintén bölénybőrből varrt köpeny védi őket.

Életstílusuk is gyökeresen megváltozott. A békés gyűjtögető népből egy vadászó, harcos életstílusú nép lett. Fegyvereiket felfejlesztették, s náluk már gyakran találni dárdát, baltát vagy fejszét, ami mellé pajzsot is készítenek.

A Kígyó-folyó síkságon és közelében élő indiánokat a fehére kígyóknak, kígyó embereknek nevezték el.

Shoshone történelem évekre bontva

1580 - Első találkozás a fehér spanyolokkal
1637 - Ekörül kezdtek el lovakat tartani
1700-as évek - Klánok szétválása és újabb területekre vándorlása
1781 - A himlőjárvány többszázakat öl meg
1825 - A Lewis és Clark expedíciója a területen - Sacajawea (shoshone nő) bemutatta nekik a környéket és fordított az őslakosoknak
1825 - Első cserekereskedelem megkötése fehérekkel
1841-től - Az Oregon vasútvonal építése, majd járatai betörnek az indián területekre
1848 - Kolera és himlőjárvány
1855 - Hellgate egyezmény aláírása
1861 - Amerikai polgárháború - Ezzel egyidőben a Shoshone indiánok megtámadják a Pony Express telepeit és vagonjait
1862 - Colonel Patric megalapítja Fort Douglas Salt Lake várost.
1863 - Colonel Patric hadjáratot indít az indiánok ellen. 224 shoshone halt meg.
1863 - Béke és barátság egyezmény.
1864 - A Kígyó Háború - Amerikai katonák a "kígyó" indiánok ellen
1868 - Fort Bridger egyezmény. A nyugati shoshone és más indián törzsek rezervátumokban folytatják életüket.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://vadnyugatikronikak.hungarianforum.com
Farkas

avatar
Hozzászólások száma : 41
Join date : 2013. May. 23.


TémanyitásTárgy: Re: Indián törzsek leírásai   Kedd Jún. 13, 2017 3:06 am


Északi Paiute törzs


A Nagy Medence északnyugati térségében él a Paiute törzs, kik bár hasonló indiáncsoport a nyugati shoshonékhoz, mégis egyes dolgokban eltérőek.

Az egész törzs nagyobb területet foglal el, s családokban, kisebb csoportokban élnek távolabb az egyes csoportoktól, mégis megközelíthető távolságban. Idejük nagy részét gyűjtögetéssel és vadászattal töltik, hiszen a nagyon meleg nyár és nagyon hideg tél a paiuték által elfoglalt területre is igaz. A shoshone indiánokhoz hasonlóan ez a törzs is kiváló kosárkészítő. A legkisebb magvak és még akár víz tárolására  is alkalmasak ezek az erősen, növények kérgeiből font kosarak. A folyók, tavak átkeléséhez kenukat készítenek. Bár a ló náluk is megjelent, s ennek következtében a törzsből kisebb klánok szakadtak le, az északi csoport nem tartotta meg ezeket az állatokat.

Ételeiket az indián rizs, köles és egyéb bogyók, gyökerek, gyümölcsök mellett sokkal többször egészítik ki hússal, mint a nyugati shoshone törzs. Vadásznak szarvasra, antilopra, nyúlra, de elfogyasztanak bizonyos hüllőket és kétéltűeket is.

Lakóhelyük nyáron és télen különböző. Nyáron legtöbbször egy egyszerű, fából és gallyakból készült, kör alapú "falat" készítenek, amely a széltől megvédi őket és valamelyes árnyékot is ad. Télen viszont wikiupokat építenek, amely szintén kör alapú, de magasabb, zártabb és avarral, fűvel, kérgekkel van lefedve. Csak a tetején van egy kisebb luk, ahol  füst távozhat.

A férfiak ruhája nyáron leginkább ágyékkötő, a nőké pedig egy térdig érő, kötényszerű viselet. Télen nadrágot és poncsóhoz hasonlító felsőt hordanak. Mindezen ruhákat ürömből, egyéb növényekből és nyúlszőrből készítik, s díszítésként köveket, kagylókat és tollakat varrnak bele.
Fegyvereik primitívek, ám előszeretettel használnak mérget mind a nyilakhoz, lándzsákhoz vagy fúvócsövekhez. A mérget növényekből vagy kétéltűek nyálkájából nyerik.

Ahogyan az északi shoshone indiánokat, a paiutékat is kígyóknak nevezik a fehérek, mivel igen közel élnek a Kígyó-folyó síksághoz.

Paiute történelem évekre bontva

1776 - Első találkozás a spanyol felfedezőkkel
1830 - Indián eltávolítási törvény
1851 - Kereskedelmi utak és helyek létesülnek Paiute területeken
1853 - The Walker háború
1855 - Barátságszerződés az USA, a Paiute és a Shoshone indiánok között
1858 - Coeur d'Alene háború
1860 - Fenyőerdőket teljesen tönkreteszik a bevándorlók
1860 - Paiute területi háború
1861 - Amerikai polgárháború
1864 - A Kígyó Háború - Amerikai katonák a "kígyó" indiánok ellen



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://vadnyugatikronikak.hungarianforum.com
 
Indián törzsek leírásai
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vadnyugati Krónikák :: Első lépések :: Általános tudnivalók-
Ugrás: