Tárgy: Indián törzsek leírásai Hétf. Jún. 12, 2017 6:19 am
Shoshone törzsek
A Nagy-sóstó (Utah) környékén letelepedett, eredetileg nomád, gyűjtögető és halászó nép a ló megjelenése után több törzsre szakadt és az elvándorolt csapatoknak eltérő környezethez kellett alkalmazkodniuk. Az új klánok egyike a Kígyó-folyó (Idaho) környékén elterülő síkságon kezdett új és az addigitól teljesen eltérő életet.
Nyugati Shoshone indiánok
A Nagy Medencében a nagyon meleg nyár és a borzasztóan hideg tél, emellett a kevés ételforrás miatt a túlélés nagy erőfeszítéseket igényel. Azonban a szélsőséges körülményekhez a Shoshone indiánok kitűnően alkalmazkodtak.
Táplálékukat elsősorban rizs, bogyók, gyümölcsök, fenyőmagvak és egyéb magvak, illetve gyökerek teszik ki. Mindezt halakkal egészítik ki. A shoshone nép tökéletesen font kosarairól híres, amikben mindezen ételt tárolni tudja.
Otthonként fűből, ágakból és avarból épített kupola vagy háromszög alakú építmények szolgáltak, amiket wikiupnak hívnak. Ezek árnyékot adnak, de a nagyobbakban könnyedén tüzet is rakhatnak, ami télen melegíti őket. Ruháikat az üröm kérgéből és nyúlszőrből készítik. Ez az alapvetően békés nép fegyverei igen primitívek. Íjak, nyilak, lándzsák, kőkések és különböző funkciókat ellátó botszerű eszközök (például ásásra alkalmas) teszik ki fegyverkészleteiket.
Ugyan a lovak ebben a törzsben is megjelentek, de a Nagy Medencében maradtak mára már nem tartanak lovakat, hiszen számukra teljesen fölösleges jószágok.
Miután a lovak a Shoshone indiánoknál is felbukkantak, az 1700-as évek elején a törzs felszakadozott, s az északra vonuló klán az idaho-i Kígyó-folyó síkságon vertek sátrat. Az itteni életkörülmények már teljesen mások voltak, s ehhez kellett alkalmazkodniuk.
Az északi shoshonék lovaikkal folyton követik a hatalmas bölénycsordákat, amely fő táplálékforrásuk. Persze nem vetik meg a szarvast, medvét vagy a vadpulykát sem, ha útjukba kerül. Ételeiket zöldségekkel, gyümölcsökkel és gyökerekkel is kiegészítik. Lakhelyük a tipinek nevezett fából épített kúp alakú építmény, amelyet bölénybőrrel borítottak be.
Ruházatuk is egészen más lett az évek során. Ágyékkötőt viselnek, bőrből készült felső ruházatot vagy lábszárvédőd, a hideg ellen pedig szintén bölénybőrből varrt köpeny védi őket.
Életstílusuk is gyökeresen megváltozott. A békés gyűjtögető népből egy vadászó, harcos életstílusú nép lett. Fegyvereiket felfejlesztették, s náluk már gyakran találni dárdát, baltát vagy fejszét, ami mellé pajzsot is készítenek.
A Kígyó-folyó síkságon és közelében élő indiánokat a fehére kígyóknak, kígyó embereknek nevezték el.
1580 - Első találkozás a fehér spanyolokkal 1637 - Ekörül kezdtek el lovakat tartani 1700-as évek - Klánok szétválása és újabb területekre vándorlása 1781 - A himlőjárvány többszázakat öl meg 1825 - A Lewis és Clark expedíciója a területen - Sacajawea (shoshone nő) bemutatta nekik a környéket és fordított az őslakosoknak 1825 - Első cserekereskedelem megkötése fehérekkel 1841-től - Az Oregon vasútvonal építése, majd járatai betörnek az indián területekre 1848 - Kolera és himlőjárvány 1855 - Hellgate egyezmény aláírása 1861 - Amerikai polgárháború - Ezzel egyidőben a Shoshone indiánok megtámadják a Pony Express telepeit és vagonjait 1862 - Colonel Patric megalapítja Fort Douglas Salt Lake várost. 1863 - Colonel Patric hadjáratot indít az indiánok ellen. 224 shoshone halt meg. 1863 - Béke és barátság egyezmény. 1864 - A Kígyó Háború - Amerikai katonák a "kígyó" indiánok ellen 1868 - Fort Bridger egyezmény. A nyugati shoshone és más indián törzsek rezervátumokban folytatják életüket.
A hozzászólást Farkas összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Okt. 22, 2017 8:17 am-kor.
Farkas
Hozzászólások száma : 106
Join date : 2013. May. 23.
Tárgy: Re: Indián törzsek leírásai Kedd Jún. 13, 2017 3:06 am
Északi Paiute törzs
A Nagy Medence északnyugati térségében él a Paiute törzs, kik bár hasonló indiáncsoport a nyugati shoshonékhoz, mégis egyes dolgokban eltérőek.
Az egész törzs nagyobb területet foglal el, s családokban, kisebb csoportokban élnek távolabb az egyes csoportoktól, mégis megközelíthető távolságban. Idejük nagy részét gyűjtögetéssel és vadászattal töltik, hiszen a nagyon meleg nyár és nagyon hideg tél a paiuték által elfoglalt területre is igaz. A shoshone indiánokhoz hasonlóan ez a törzs is kiváló kosárkészítő. A legkisebb magvak és még akár víz tárolására is alkalmasak ezek az erősen, növények kérgeiből font kosarak. A folyók, tavak átkeléséhez kenukat készítenek. Bár a ló náluk is megjelent, s ennek következtében a törzsből kisebb klánok szakadtak le, az északi csoport nem tartotta meg ezeket az állatokat.
Ételeiket az indián rizs, köles és egyéb bogyók, gyökerek, gyümölcsök mellett sokkal többször egészítik ki hússal, mint a nyugati shoshone törzs. Vadásznak szarvasra, antilopra, nyúlra, de elfogyasztanak bizonyos hüllőket és kétéltűeket is.
Lakóhelyük nyáron és télen különböző. Nyáron legtöbbször egy egyszerű, fából és gallyakból készült, kör alapú "falat" készítenek, amely a széltől megvédi őket és valamelyes árnyékot is ad. Télen viszont wikiupokat építenek, amely szintén kör alapú, de magasabb, zártabb és avarral, fűvel, kérgekkel van lefedve. Csak a tetején van egy kisebb luk, ahol füst távozhat.
A férfiak ruhája nyáron leginkább ágyékkötő, a nőké pedig egy térdig érő, kötényszerű viselet. Télen nadrágot és poncsóhoz hasonlító felsőt hordanak. Mindezen ruhákat ürömből, egyéb növényekből és nyúlszőrből készítik, s díszítésként köveket, kagylókat és tollakat varrnak bele. Fegyvereik primitívek, ám előszeretettel használnak mérget mind a nyilakhoz, lándzsákhoz vagy fúvócsövekhez. A mérget növényekből vagy kétéltűek nyálkájából nyerik.
Ahogyan az északi shoshone indiánokat, a paiutékat is kígyóknak nevezik a fehérek, mivel igen közel élnek a Kígyó-folyó síksághoz.
1776 - Első találkozás a spanyol felfedezőkkel 1830 - Indián eltávolítási törvény 1851 - Kereskedelmi utak és helyek létesülnek Paiute területeken 1853 - The Walker háború 1855 - Barátságszerződés az USA, a Paiute és a Shoshone indiánok között 1858 - Coeur d'Alene háború 1860 - Fenyőerdőket teljesen tönkreteszik a bevándorlók 1860 - Paiute területi háború 1861 - Amerikai polgárháború 1864 - A Kígyó Háború - Amerikai katonák a "kígyó" indiánok ellen
Kezdőlap
Pént. Jún. 01, 2018 2:44 am by Vendég
