Jarod Donovan

Jarod Donovan

Személyiség leírása

Jarod mindenek előtt gyakorlatias, kimért, és a végletekig számító. Szereti abba a tévhitbe ringatni társait, hogy a végletekig hűséges a hozzá tartozó emberekhez, de az igazság az, hogy ha úgy szolgálja érdeke, bárkit gondolkodás nélkül hátba döfne, szó szerint, és képletesen értve is. Ez alól talán az egyetlen kivétel a nővére lenne, ám a gyakorlatban még nem sikerült tesztelni ezt az elméletet.

Előtörténet

Jarod Donovan egy polgári család második, és egyben utolsó gyermeke. Édesapja - bár nagyon szerette elsőszülött leányát is - úgy várta ezt a fiúgyermeket, mint a messiást, s az volt a szándéka, hogy fia a egy nap a nyomdokaiba fog lépni, és még nála is sikeresebb politikus lesz. Tervének két komoly akadálya volt. Az egyik, hogy a kis Jarod-ot jobban érdekelte a jognál őszintén szólva bármi, és ahogy kamaszodott, nemhogy érettebbé vált volna, inkább csak hatékonyabban tudott megszökni az általa börtönként látott iskola falai közül. 15 éves korára már csak tetemes adományoknak, és az apja befolyásának köszönhette, hogy nem csapták ki minden iskolából a városban. Kettejük közt ez örök konfliktusforrás volt. Édesapja mindig úgy gondolta, hogy a politikai karrier a legfontosabb dolog az egész világon, a zene pedig csak ostoba időpocsékolás, a fia pedig ezzel szóról szóra egyet értett, igaz felcserélve a kettőt. Mindezek ellenére, bár sok ősz hajszálába került az öregnek, egyre inkább úgy tűnt, hogy át fogja rugdosni az egyetemen a fiút, és talán sikerült is volna, ha nem lett volna a második, sokkal nagyobb probléma: az ellenzék. Az idősebbik Donovan nézetei sok embernek szemet szúrtak, növekvő népszerűsége pedig olyan problémát jelentett, amivel úgy érezték jobb előbb kezdeni valamit, mint később.
Egy átlagos éjszaka volt, mikor a gyanútlanul alvó fiút egy lövés dördülése riasztotta fel, mikor pedig megpróbált a folyosóra lépni heves lángokkal, és füsttel találta szembe magát. Valószínűleg pánikba esett, mert a következő emléke, hogy a nővére pofozgatta őt egy sikátorban, és egyre elkeseredettebben próbálja rávenni, hogy térjen magához, mert bárki is tört be hozzájuk, még mindig a nyomukban van.
A következő pár év a túlélésről szólt. Elmenekültek a városból, minden rendelkezésükre álló eszközzel - de főleg gyalog - és megpróbáltak új életet kezdeni a szomszédos államban. A napi betevőt leginkább a hölgy kereste meg testével, hisz amit öccse el tudott lopni az sosem volt elég mindkettejüknek. A fiú minden esetre megpróbálta. Egyre rizikósabb, és rizikósabb dolgokba ment bele, és csak a vakszerencsén múlt, hogy 20 éves kora előtt nem ütötte meg a bokáját, a szó legszorosabb értelmében. Új otthonából végül mégsem emiatt, hanem nővére egyik ügyfele miatt kellett menekülnie.
Egyik éjjel hazaérve sikítozást hallott - a segélykérő fajtát, nem a megszokottat amit próbált nem meghallani - az emeletre érve pedig mintha a pokol egyik démonával találtam volna szembe magam. Nála kés volt, és egy maréknyi a nővér hajából, a fiúnál pedig revolver. Esélye sem volt, éppen csak felfogta, hogy hirtelen hárman lettek, és már véres buborékok hagyták el a száját, majd tompán puffanva zuhant hátra.
Mindketten jobbnak látták, ha az igazságszolgáltatást nem vonják bele ebbe. Ismét útra keltek, nem sokkal később pedig elváltak útjaik.
Miss Donovan neve hamarosan megváltozott, Jarad pedig álarcot öltött, s a rettegett Sebhelyes arcú bandita néven kezdte terrorizálni a nyugatot. Egyenlőre nem ő a leghírhedtebb bűnöző Amerikában, sőt,  még Crazerock városában sem, de ami késik nem múlik...