HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Latest topics
» William Kane
Today at 12:31 am by William Kane

» Onawa-Hank
Yesterday at 8:53 am by Onawa

» "For even the greatest, sometimes must fall"
Vas. Nov. 19, 2017 9:53 am by Anastasie des Ardes

» A vadnyugat kapuja - Lusio & Anastasie
Vas. Nov. 19, 2017 5:23 am by Anastasie des Ardes

» 8 óra munka, majd egy kis szórakozás - Anthony és Raymond
Szer. Nov. 15, 2017 11:37 am by Anthony A. Wyndham

» Játékosok keresik
Szer. Nov. 15, 2017 10:17 am by Onawa

» Hank Jackson
Hétf. Nov. 13, 2017 4:45 am by Farkas

» 5 szavas mese
Vas. Nov. 12, 2017 4:36 am by Raymond Norton

» Run run... befor the low - Raymond & Jericho
Pént. Nov. 10, 2017 12:03 am by Raymond Norton

Top posting users this month
Anastasie des Ardes
 
Farkas
 
Lusio
 
Anthony A. Wyndham
 
Raymond Norton
 
Onawa
 
Hank Jackson
 
William Kane
 
Statisztika
Telepes: 10
Rendfenntartó: 3
Bandita: 2
Paiute: 4
É.Shoshone: 0
Ny.Shoshone: 0

Összesen: 9 nő / 10 férfi

Share | 
 

 Aneeka és Onawa

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Onawa

avatar
Hozzászólások száma : 9
Join date : 2017. Oct. 22.


TémanyitásTárgy: Aneeka és Onawa    Szer. Okt. 25, 2017 8:35 am

A szél kellemes friss levegőt fúj az arcomba, ahogy ott állok a területünk szélén és a családom figyelem. A Nap lassan-lassan lenyugszik, s már félig el is tűnt a hegyek mögött, csak néhány gyenge sugarával világítja még meg az alváshoz készülődőket.
Ritkán kapok kimenőt a fehér férfitól, kivel együtt kell élnem, de a mai napon végre sikerült rávennem, hogy elengedjen. Az ilyen napok mindig teljesen feltöltenek energiával, amikor együtt lehetek azokkal, akiket szeretek. Anyám, az a jótét lélek minden alkalommal percekig ölel magához, amikor csak lehet. Az idő kezd meglátszani az arcán, de tudom, hogy belül törhetetlen, erős és kitartó. Bízik abban, hogy egy nap újra együtt élhetünk, ahogyan azelőtt...
Az öcsém pedig kész férfi már, de semmit nem változik. Ugyanolyan szeleburdi figyelmetlen, amilyen volt.
Indulnom kellene már, de nem akarok. Csak állok a táborunktól pár méterre és csak bámulom a lemenő napot és az egyre inkább homályba vesző wikiupokat....
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Csendes Hold "Aneeka"

avatar
Hozzászólások száma : 7
Join date : 2017. Oct. 22.


TémanyitásTárgy: Re: Aneeka és Onawa    Vas. Okt. 29, 2017 5:49 am

Nem szoktam senkit zaklatni, nem tapasztom magam másra. De bárki megtalálhat, akinek segítségre van szüksége. És nem csak akkor, ha gyógyfüveimet keresi. A lélek épp annyira sebezhető, és épp annyira ápolásra szorul.
Sietve haladok a fák közötti keskeny ösvényen. A hűvös idő ellen most is a szokásos öltözék van rajtam, puhára cserzett bőrből készült nadrág, felül vászon ing, mely majdnem leér a térdemig, felette meleg, szőrmés kabát. Lábamon puha, bőr csizma, fejemen kendő, fonataim vállaim felett melleimen pihennek. Remélem, még időben érkezem a falu szélhez.
Mi kicsit beljebb lakunk a fák között, nem a nyílt puszta szélén, ahol könnyebben kap bele a szél a wikiup falába. Meglátom a karcsú, indulásra kész alakot, mintha csak engem várna, úgy magasodik a távolban. Hátam mögött, a hegyek fölött, már lemenni készül a nap. Lassan vaksötétség terül majd a tájra.
-Onawa.
Jó néhány méterről szólítom meg, arcomra mosoly költözik. Emlékszem még a régről, amikor még kisgyermek voltam, és amikor még közöttünk élt. Nem ismerem a teljes történetét, de tudok róla sok mindent. Kezemben kisebb zsák, melyben különféle gyógynövények őrleményei bújnak meg, kisebb zsákocskákban. Ha felém fordul hangomra, sietve zárkózok fel mellé.
-Örülök, hogy még elértelek, Nővérem. Szeretném neked adni ezt, biztosan jó hasznát veszed a télen. Tudod, melyik mire van.
Nyújtom felé a zsákot.
-Elkísérhetlek egy darabon?
Túl messzire persze nem, mert hamar eljő már a sötétség, de kicsit igen, és ha szeretne beszélgetni, hát itt vagyok vele. Persze, ha nemet mond, nem fogok erőszakoskodni, megértem azt is, ha nem szívesen beszélne.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Onawa

avatar
Hozzászólások száma : 9
Join date : 2017. Oct. 22.


TémanyitásTárgy: Re: Aneeka és Onawa    Kedd Okt. 31, 2017 11:19 pm

Ahogy ott egymagamban állok és gondolataimba süllyedve fürkészem a táborunkat, egyszer csak egy ismerős és kedves hang üti meg a fülem, amely a nevemet mondja. Hátrafordulva azonnal megismerem a lányt és arcomon lágy mosoly húzódik szét.
-Aneeka. - üdvözlöm én is őt, majd amikor közvetlen elém ér, meg is ölelem őt. Mindig örülök, ha láthatom a népem minden tagját. Látogatásom alatt ő nem volt a táborban, ezért nagyon örülök, hogy még távozásom előtt visszaért.
-Jaj, nagyon köszönöm. A város közelében szinte mindent letaposnak a lovak és a marhák. -legalábbis ott a ház körül így van és egy kicsit messzebbre kellene mennem, hogy mindenféle gyógynövényből gyűjthessek, azt pedig a ház ura nem igazán engedélyezi.
-Köszönöm. - hálálkodom még egy szóban, miközben elveszem tőle a zsákocskát.
Épp mondanám, hogy sajnos nekem mennem kell, de ő megelőz és kérdésével boldogságot varázsol az arcomra. Nagyon örülök a társaságnak, semmi kedvem nincs visszamenni a városba, főleg nem egyedül.
-Persze és örülnék is neki nagyon.-válaszolok és még egy utolsó pillantást vetek családom wikiupjára, majd el is indulok Crazerock felé.
-Mesélj, hogy vagytok? Sikerült felkészülni a télre?-kérdezem, hiszen érdekel, melyik család hogyan áll a tél előtti teendőkkel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Aneeka és Onawa    

Vissza az elejére Go down
 
Aneeka és Onawa
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vadnyugati Krónikák :: Nevada állam :: Őslakos táborok :: Paiute tábor-
Ugrás: